művészettörténet i. kötet a kezdetektől a 19. századig - Polc.hu

4. A KRÉTAI KÍGYÓISTENNŐK. A KNÓSSZOSZI PALOTA. MÜKÉNÉ VÁROSA 39
A palota középpontja egy 30 × 55 m-es, tágas udvar, nyugati oldalán a reprezentatív
épületek, közöttük a trónterem, emögött hosszú folyosóra felfűzve a
raktárak, bennük sokszor embernagyságot is meghaladó, geometrikus mintázatú
cserépedényekben olajat, gabonát és más egyebet tároltak. Felettük szintén
fogadótermek széles díszlépcsőkkel. A bensőséges méretek miatt is közvetlen,
derűs hangulatot árasztanak – ez az ókor építészetében sehol másutt nem jellemző.
A hatalmas kiterjedésű, többszintes palota déli szárnya különösen monumentális
és szövevényes lehetett. A kb. ötven belső udvart sok kis helyiség vette
körül, folyosórendszere meglehetősen bonyolult volt, amint azt az alaprajz is
bizonyítja. Az áthidaló gerendázatot égő, vibráló vörösre festett, felfelé szélesedő
oszlopok támasztották alá. Az oszlop formája is különös: a törzs mindig lefelé
keskenyedik, fönt párnatagként kidudorodó, gyűrűs fejezet és négyszög abakusz
(oszlopfő) zárja le, valószínűleg szimbolikus jelentése lehetett. Színük
élénk. Egy freskótöredék jól mutatja, milyen volt a minószi oszlop (épségben
egy sem maradt meg, töredékekből és e freskó segítségével rekonstruálták).
A falakat kívül s belül gyönyörű freskók díszítették – például Fogolymadaras,
Delfines freskó. Tiszta színeket használtak, kéket, fehéret, vöröset és sárgát, ritkábban
ábrázoltak férfiakat (általában sötét bőrűek), gyakrabban nőket fedetlen
kebellel (többnyire világos bőrűek, szőke hajúak). (E könyv idősebb szerzője
egyszer hajóval ment Athénból Krétára, játékos, ugráló, szinte táncoló, éneklő
delfinek kíséretében. Ámult s bámult, vajon 3400–3600 évvel ezelőtt ugyanilyeneket
láthatott a knósszoszi palota freskófestője?!) Az állatábrázolások életszerűek,
mozgalmasak, derűsek. A trónteremben a falakon griffek az alabástromtrónus
körül.
A híres, realisztikus, derűs, színes és gyönyörű delfines freskók a királynő
megaronjában (szobájában) ma is láthatók, ebben a lakrészben is volt faülőkével,
folyóvízzel és csatornával ellátott árnyékszék, égetett, geometrikus mintázatú
fürdőkád, vízvezeték és szennyvízcsatorna. Esztétika és technika csodálatos
és magas szintű egyensúlya, minősége, itt is – és az egész krétai civilizációban.
A nagy lépcsőház mai, helyreállított állapotában figyelemre méltó, különösek
a freskók nyolcas alakú pajzsai. A palota központi udvarához vezető déli
bejáraton van a „liliomos herceg” freskója.
A palota keleti szárnyában van a bikaugratást ábrázoló híres freskó, férfiak (a
freskón vörössel) és nők (fehérrel festve) vettek részt ezeken a veszélyes kultikus
sportmutatványokon. Arany és elefántcsont bikaugró szobrocskákat is találtak.
Színes freskók az egész szigeten találhatók palotákban, magánházakban,
mélyvörösek, fehérek, ihletettek, érzékenyek. Hagia Triadában (ma Ajia Triada)
találtak egy festett mészkő koporsót (i. e. 1400 k.), oldalain megfestve azok a rítusok,
amelyeket a halott körül mutattak be.
A teraszos, kaotikusnak mondható épületcsoportok alapján alakulhatott ki a
római korban a palotához kötődő mitikus legenda, amely szerint a krétai király,
Minósz, nem akart feláldozni az isteneknek egy szép bikát, melyet Poszeidón
tengeristentől kapott ajándékba. Haragjában Poszeidón rávette Pasziphaét,