művészettörténet i. kötet a kezdetektől a 19. századig - Polc.hu
művészettörténet i. kötet a kezdetektől a 19. századig - Polc.hu
művészettörténet i. kötet a kezdetektől a 19. századig - Polc.hu
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
18 2. A BABILONI ISTÁR-KAPU. ASSZÍR DOMBORMŰVEK<br />
a „kétharmadrész-isten és egyharmadrész-ember” hogyan próbálta kalandos<br />
utazásokon megszerezni a halhatatlanságot. Őse, Utnapistim tanácsára felhozza<br />
az édesvizű tenger fenekéről az élet füvét, a nehezen megszerzett növényt<br />
egy kígyó ragadja el tőle, így Gilgames kénytelen lemondani az örök életről, és<br />
reményvesztetten hazatér.<br />
Az építészet, templomaik és palotáik szorosan összekapcsolódtak a vallással.<br />
Négyzet alapú, emeletes építményeiket, a zikkuratokat („templomhegy”, lépcsős<br />
piramis) is az istenek hatalmának hirdetésére emelték (Marduk-szentély,<br />
Bábeli torony), a tornyok tetején a szentéllyel, melyben áldozatokat mutattak be<br />
a papok. Az alsó emeletekre monumentális lépcsősor vezetett. A szárított vagy<br />
égetett téglából készült épületeket kívülről színes burkolattal díszítették, geometrikus<br />
és figurális ábrákkal. A III. évezred körül szabályozták a 2800 km Eufrátesz<br />
(Purattu) és a 200 km hosszú Tigris (Idiglat) szakaszait. Ez az időszak Sumer<br />
virágkora. A hatalom Közép-Mezopotámiába, Babilonba (jelentése: az Isten<br />
kapuja) helyeződött át. Az i. e. 1792–1750 között uralkodó Hammurápi (Hamurappi)<br />
28 törvényét egy 2,25 méter magas sztélére, fekete diprit emlékkőre<br />
vésette fel, a virágzó kereskedelem, pénzügyek, adminisztráció bizonyítékául<br />
(i. e. 18. század első fele, Párizs, Louvre). Érthető, hogy e szabályozott, rendszerező<br />
kereskedő civilizációban fontos szerepe volt az írnoknak, aki egyben könyvelő<br />
is volt (pl. III. Tukulti-apil-Ésarra nimrudi domborművének részlete, London,<br />
British Museum). A 2,25 méter magas kősztéle felső részén egy dombormű<br />
Hammurápit ábrázolja, amint áldozatot mutat be Samas, az igazság és a nap istene<br />
előtt.<br />
Az ékírás és a sumer irodalom elismert kutatója, Samuel Noah Kramer Sumerról<br />
szóló könyvének (The Sumerians, their History, Culture and Character. University<br />
of Chicago, Chicago, 1963) alcíme: Huszonhét dolog, amiben övék a történelmi<br />
elsőség. Ők voltak az első írástudó és valóban városias társadalom.<br />
A domborművek, szobrok is hasonló szellemben készültek: a névtelen sumer,<br />
babiloni, majd asszír művészek szigorú frontalitásban ábrázolják az emberi<br />
alakot, a fejet oldalnézetbe fordítják, jelentékenyen felnagyítják az orrot és a<br />
szemet, a homlokot és az állat erősen elcsökevényesítik. A frontalitás elvét legélesebben<br />
az épületplasztika „kapuőrzőinél”, a szárnyas oroszlánoknál és bikáknál<br />
érvényesítik. Az emberfejű szárnyas bika kapuőrző kolosszusoknak is öt<br />
lábuk van (több is látható belőlük a Louvre-ban és a British Museumban). A hatalmas<br />
kőtömbökbe faragott bikák az újasszír szobrászat mesterművei.<br />
A nimrudi, khorszábádi és ninivei paloták szárnyas kapuőrzőinek erős, szilárd<br />
tömegformáiban építtetőik és építőik mély vallásos hite naturista ízléssel<br />
párosul.<br />
A legszebb szobrok egyike a Tellóban talált Gudea szobra, kezében vázát<br />
tart, amelyből vízsugarak ömlenek, halakkal. Öltözékére könyörgéseket véstek.<br />
A kormányzó fején geometrikus díszítésű szalag. Gudea szobrai a largasi<br />
kézművesek magas szintű kifejezőerejéről tanúskodnak.
Change language