művészettörténet i. kötet a kezdetektől a 19. századig - Polc.hu

3. FEJEZET
A karnaki Amon-templom szobrai
Az írnok. Ehnaton és Nefertiti
Mintha a semmiből nőttek volna ki hirtelen az egyiptomi templomok az időszámításunk
előtti IV–III. évezredben, akárcsak a Krisztus utáni 4. században a Római
Birodalom széthullásával párhuzamosan a keresztény bazilikák.
A valóság persze az, hogy hosszú évszázadok készítik elő, építkezések sora,
életforma-változások, környezeti és szellemi kényszerek mindazt, amit az egyiptomi
csodának neveznek. Városok és falvak alakulnak a Krisztus előtti VII–VI.évezredben
Mohendzso-daróban (India), Çatal Hüyükben (Anatólia), Jerikóban
(ma Izrael), az V–IV. évezredben Sumerban (Uruk-periódus, Mezopotámia).
Az egyiptomi predinasztikus kor az időszámításunk előtti VI–V. évezredre
tehető. Sokak szerint az őskori Egyiptom az i. e. 12 ezer év előtti időktől
i. e. 3100-ig állt fenn. 3100 körül már alkalmazták a hieroglifákat („szent vésetek”).
Egyedi írásmód, formailag képírás, mely élőlényeket, tárgyakat ábrázolt,
azonban szót, szótagot is jelölhetett. Az Óbirodalom kezdetét a III. dinasztiához,
Dzsószer fáraóhoz kötik (valószínűleg i. e. 2686–2613), a rituális ruházatot viselő,
trónoló fáraó szobrát a lépcsőzetes piramis alján egy szoborfülkében találták
(ma Kairó, Egyiptomi Múzeum). Főminisztere, Imhotep, a zseniális tehetségű
építész megépítette az első lépcsős, hatemeletes piramist. A piramisépítés nagy
korszaka a III. ésVI. dinasztia mintegy négyszáz éves uralkodásának idejére
esett (a IV. dinasztiabeli Kheopsz, Khephrén, Menkauré nagy gizai piramisai a
Kairó közelében húzódó sivatag szélén, a Királyok Völgyében egy csoportban
helyezkednek el). Az eredeti csiszolt mészkőlap burkolatok nagy része már
nincs meg. A monumentális piramisok magassága, az átlagosan két és fél tonnát
kitevő kőtömbök és milliós mennyiségük a mai látogatókat is elképeszti, s ma is
születnek mindenféle teóriák a lenyűgöző technológiák megfejtésére. Átélhető
ma is az ember kicsinységének (ténylegesen kicsi a gúlák között) és nagyságának
(hiszen ember a teremtője, építője e fenséges létesítményeknek) kettőssége,
egyszerre mindkettőnek az igazsága. A súlyos gránittömböket ezer kilométer-