művészettörténet i. kötet a kezdetektől a 19. századig - Polc.hu

4. A KRÉTAI KÍGYÓISTENNŐK. A KNÓSSZOSZI PALOTA. MÜKÉNÉ VÁROSA 41
mozaikok, többszínű lapocskák kerültek elő az ásatásokon, melyek lapos tetejű,
ablakos, többszintes, a tetőn még külön helyiséggel megtoldott házakat ábrázolnak
(i. e. 1700–1600 között). Már az i. e. 2100-as évekből kerültek elő terrakottaszobrocskák,
a nők harangként elterülő, hosszú szoknyában, ruhaderékban,
magas fejfedőben, a férfiak rövid szoknyában vagy ágyékkötőben, bonyolult
hajviselettel. Nagyon sok kis állatfigura készült, bikák, szarvasok, juhok,
kecskék.
A nőknek – nemcsak a kígyóistennők (pl. i. e. 1500 k., Boston, Museum of
Fine Art), hanem a freskók is tanúskodnak erről – megkülönböztetett szerepük
volt Kréta szigetén, a mindennapi élet jeleneteiben és a szakrális ceremóniákban,
vallási szertartásokban is (pl. a bika átugratásában a férfiakkal egyenlőként
vesznek részt – pl. Párizsi nő, Heraklion, Régészeti Múzeum). A bikakultusz és a
bikaáldozat elterjedt lehetett, ennek bizonyítéka a krétai művészet gyakori témájaként
a kő vagy terrakotta bikaszarv, a kultikus bikán átugró jelenetek a
freskókon (pl. a knósszoszi palota keleti szárnyából, i. e. 1600–1400) és a bikaugró
arany- és elefántcsont szobrocskák.
Az ásatások rendkívül magasan fejlett kézművességről tanúskodnak: bronzból,
aranyból, elefántcsontból, zsírkőből és terrakottából készült dísztárgyakat,
serlegeket, edényeket (köztük bikafej formájúakat a bikakultusznak megfelelően),
ámulatba ejtő fürdőkádakat, tengeri motívumokkal díszített kerámiákat
(gyakori motívum a polip) találtak.
A minószi kultúra egyik legfontosabb lelete – a már fent említett – 15 cm-es
Phaisztoszi írásos agyagkorong (Heraklion, Régészeti Múzeum) az i. e. 1850–1600
közötti időből, egy templom alagsorából. Hasonló jelek találhatók a Knószszosztól
40 km-re fekvő Mallia palotájában előkerült oltárkövön. Tartalma
mindmáig rejtély, megfejtetlen, valószínű, hogy egy naphimnuszt vagy egy
verses formában szedett teremtéstörténetet tartalmaz. Néhány kutató szerint a
45 jel, 241 szimbólum az anatóliai és az egyiptomi hieroglifákhoz hasonlít.
Thérán, a Krétához legközelebb fekvő kükládikus (a bronzkori égei-tengeri
szigetek kultúrájának jelzője) szigeten i. e. 1550 körül legalább két város jött létre,
melyeket egy vulkáni kitörés i. e. 1500 körül elpusztított. 1967-ben Szpiridon
Marinatosz régész vezetésével ép házak sorát tárták fel, falfestményekkel, hatalmas
korsókkal. Az egyik ház egy hajóhad parancsnokáé lehetett, benne 7 m
hosszú, 40 cm magas festett fríz, amely kultikus, hadi és hajós jeleneteket ábrázol,
rendkívül szép hajókkal, állatokkal, delfinekkel, halakkal. Mesterük remek
természetmegfigyelő lehetett! Akárcsak az ún. Béta-ház egyik helyiségének három
falán látható antilopok és az ún. Delta-ház varázslatos freskójának festője.
Ez utóbbi tavaszi pompázó növényvilágot örökít meg madarakkal. A Béta-házban
ökölvívó gyermeket is festettek, és innen való A kék majmok mozgalmas freskója
is (i. e. 1500 k.).