művészettörténet i. kötet a kezdetektől a 19. századig - Polc.hu
művészettörténet i. kötet a kezdetektől a 19. századig - Polc.hu
művészettörténet i. kötet a kezdetektől a 19. századig - Polc.hu
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
4. FEJEZET<br />
A krétai kígyóistennők. A knósszoszi palota<br />
Mükéné városa<br />
A krétai vagy minószi civilizáció színvonala jelen korunkból nézve is igen magas.<br />
A szabályosan tervezett városokban, igényes, többszintes házakban lakáskultúrájuk<br />
ennek csak az egyik ága. A legendák szigete, Kréta – ez a földközitengeri<br />
sziget – az i. e. 2600–1400 közötti, a legrégebbi ismert európai kultúra az<br />
emberiség történetének egyik legérdekesebb, legmeghökkentőbb és legszebb<br />
helyszíne.<br />
A krétai vagy minószi civilizáció eredete, kialakulásának körülményei nem<br />
pontosan ismertek. Valószínűleg Anatóliából érkezhettek ide telepesek (az ősi<br />
etruszk népcsoportot is innen származtatják). Egy görög legenda szerint Zeusz<br />
és Europé vak fia Minósz istenkirály, aki a Nap lányát, Pasziphaét vette feleségül.<br />
Minósz eredetileg a krétai királyok címe lehetett, róluk nevezték el a civilizációt<br />
minószinak. A görögök a krétai őslakókat pelaszgoszoknak nevezték, szerintük<br />
földrajzi helyzetük, tengeri kereskedelmük, a szomszédos keleti kultúrákkal<br />
való érintkezésük következtében virágzott fel rendkívüli műveltségük.<br />
Az a tény is szokatlan a babilóniaiak, mezopotámiaiak, hettiták, egyiptomiak<br />
kultúrájával összehasonlítva, hogy nincs olyan istenpantheon, mint a felsoroltaknál,<br />
és ami keveset az előzők isteneihez viszonyítva a krétai istenekről tudunk,<br />
az is a nőistenek, az ún. kígyóistennők elsőbbségét jelzi. A földanya tiszteletére<br />
alakult ki a bikakultusz. Isteneiket nem formázták meg szobrokban,<br />
kultuszukból hiányzott a képi ábrázolásokhoz kötődő szertartások rendje. Valószínűleg<br />
a szabadban, a természetben és szent barlangokban végezték a feltehetően<br />
a neolitikumból tovább élő természethit szertartásait, illetve a loggiás<br />
homlokzatokkal a környezet felé nyitott palotákban a többi közösségi funkció<br />
mellett. A kultusznak egyéni formái lehettek, mint ez egy agyagpecséten látható,<br />
amelyen egy alak egy hegyi istennő előtt imádkozik, vagy egy domborműves<br />
kőedény töredékén, amelyben egy szentélyben tartózkodik valaki.
Change language