Ãnek - zene - nevelés - ELTE TanÃtó - Eötvös Loránd ...
Ãnek - zene - nevelés - ELTE TanÃtó - Eötvös Loránd ...
Ãnek - zene - nevelés - ELTE TanÃtó - Eötvös Loránd ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
az egyéni felelősség fokozottan motiválja, a jobbakat pedig érdekeltté teszi a<br />
gyengébbek segítésében, ami egymás értékeinek elismeréséhez, egyediségének<br />
megbecsüléséhez segíti hozzá a tagokat. A kölcsönös egymásrautaltság<br />
további következménye az is, hogy csoportnormává válik a feladattal való<br />
foglalkozás, ezzel számos fegyelmezési problémát kiküszöbölve. (Szintén<br />
kedvez a fegyelemnek, hogy a diákoknak azt az alapvető igényét, hogy társaikkal<br />
kommunikálhassanak, a feladatvégzés medrébe tereli.)<br />
Mindezekből következik az is, hogy megváltozik a pedagógus szerepe.<br />
A gondosan megtervezett, megfelelő struktúrájú feladatok kiosztása után<br />
sokkal jobban tud figyelni a diákokra. A tanár az egyes csoportok munkáját<br />
menet közben figyelheti, a feladat közben felmerülő kérdésekben kiegészítő<br />
magyarázatot tud adni, alkalmat teremthet a differenciálásra vagy éppen az<br />
egy — egy gyerekkel való személyes foglalkozásra.<br />
3. A kísérlet során tervezett vizsgálatok<br />
A kutatás célja elsősorban a kooperatív tanulás hatásának vizsgálata a <strong>zene</strong>i<br />
képességek fejlődésére. Emellett kiegészítő szempontként vizsgálja a szociális<br />
kompetencia fejlődését, illetve háttér-információként az intellektuális képességeket<br />
is számításba veszi.<br />
3.1 A <strong>zene</strong>i nevelés eredményességének mérésekor az első kérdést az veti<br />
fel, hogy egyáltalán mit tartunk ezen a területen „eredménynek”. A NAT-ban<br />
és a kerettantervben megfogalmazott célok és feladatok hierarchiájában a <strong>zene</strong><br />
megszerettetése a legelső, ami a gyermeki személyiség formálásában játszik<br />
fontos szerepet. Ha a személyiségre gyakorolt hatást nem is tudjuk mérni,<br />
a <strong>zene</strong> megszerettetésének eredményességéről a tantárgy iránti attitűd<br />
és érdeklődés vizsgálata adhat képet.<br />
Ha a fejlesztési követelményeket vesszük alapul, a <strong>zene</strong>i készségek fejlesztésének<br />
folyamatához, és az azokhoz rendelt <strong>zene</strong>i ismeretekhez jutunk<br />
el. A tudásszint mérése a többi tárgyban bevett gyakorlat, amelyhez kidolgozott<br />
anyagok sokasága áll a pedagógusok rendelkezésére, az összehasonlítást<br />
reprezentatív felmérések eredményei szolgálják. Az ének-<strong>zene</strong> tantárgyhoz<br />
nem készültek effélék.<br />
A tudásszint mérésének további tantárgyspecifikus nehézsége, hogy a kapott<br />
eredmények hátterében lévő faktorok nehezen különíthetőek el. A standard<br />
<strong>zene</strong>i tesztek megkülönböztetik ugyan a <strong>zene</strong>i adottságot, tehetséget<br />
(aptitude) illetve a <strong>zene</strong>i teljesítményt (achievement) mérő teszteket, azonban<br />
166