Ãnek - zene - nevelés - ELTE TanÃtó - Eötvös Loránd ...
Ãnek - zene - nevelés - ELTE TanÃtó - Eötvös Loránd ...
Ãnek - zene - nevelés - ELTE TanÃtó - Eötvös Loránd ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
nalra helyezi a motívumot, ahol a dó a középső vonalra kerül — s készül a<br />
hely az alsó lá hang számára.<br />
A következő oldal a reprodukcióé. Kodály olvasógyakorlatait vonalakra<br />
helyezett betűkottáról kell — az előadásmódra is ügyelve — elénekelni két<br />
vagy háromvonalas rendszerről és különböző elhelyezés szerint.<br />
A 15–16. tanítási egységben az első osztályból már ismerős „Zíborzábor…”<br />
játékdalt már tudják vonalakról szolmizálni. Ezután betűjeleket<br />
kézjelbe szedve éneklik a m–r–d hangok kapcsolatait, majd e dallamocskákat<br />
különböző hangmagasságokból és más-más éneklő szótagokkal is megpróbálják<br />
dúdolgatni. Azután a szó hanggal kibővült hangkészlet különböző<br />
dallamfordulataihoz ritmust is szerkesztenek és úgy éneklik betűkről.<br />
A 17. tanítási egységben d–r–m–s hangokat tartalmazó új dalt tanulnak<br />
vonalakra helyezett betűkottáról: „Csiga-biga, gyere ki…”. Az előző évi<br />
„Csiga-biga…” nóta felidézése pedig remek alkalom lehet dallamfelismerésre<br />
is. A készségfejlesztés a betűjeles és ritmuskitalálós gyakorlat vonalakra<br />
írásával bővül. Majd háromvonalas rendszerre helyezett betűkottáról olvasva<br />
idéznek fel már ismert éneket.<br />
A 18. tanítási egységben a lá hanggal teljessé válik a már megismert hangokból<br />
álló relációk köre. Betűkottáról és kézjelbe is szedve éneklik a „Hajlik<br />
a meggyfa…” játékdalt. A második rész kottája már négyvonalas rendszerre<br />
került — a harmadik vonalra helyezett szó hanggal indulva. Most már<br />
az öt hangból álló relációkkal folytatódik — az előbbi feladatokkal — a készségfejlesztés.<br />
A tanítási egységet egy újabb — a m–r–d hangokból álló —<br />
ismerős dal betűkottás reprodukcióból való azonosítása zárja.<br />
Végül a 19. tanegységben következik a l–s–m–r–d hangokat tartalmazó<br />
„Csömödéri faluvégen…” dal ama remek betűkottás és képes dallamábrázoló<br />
felidézése, amelyhez s–m–r–d hangokból álló — a s–r fordulatait gyakorló<br />
— reprodukció kapcsolódik.<br />
A 20–21. tanítási egységben vezeti be az alsó lá hangot. Az „Azért mondom<br />
néktek…” dal utolsó két szótagja és a betűkottás lejegyzésben a záró<br />
ütem kérdőjelekhez kapcsolt ritmusa színessel nyomtatott, majd az alatta lévő<br />
képen a záró motívum képes-betűjeles ábrázolásán már ott van a két árva „alsó<br />
lá” gyerek. A következő oldalon előbb kézjelről, majd betűjelből kézjelbe<br />
szedve lehet énekelgetni — fokozatosan bővülő relációkban — az alsó lá<br />
különböző fordulatait. Az új hang itt színessel van kiemelve. Az improvizált<br />
ritmussal való lejegyzéshez most két mintát is bemutat.<br />
A továbbiakban a jel-név-hang kapcsolat megerősödését új elem is segíti:<br />
vonalrendszerre helyezett pontok hangnevét kell a kezdő dó hanghoz viszonyítva<br />
beírni, s azután énekelni.<br />
85