Ének - zene - nevelés - ELTE Tanító - Eötvös Loránd ...

1994.) A szociális készségek összetevőinek meghatározásában, osztályozásában
sokféle felosztás használatos. A szociális készségek méréséhez leggyakrabban
használt módszerek a következők: (Zsolnai, 1994).
— Interjú (szülővel, tanárral);
— Mérőskála (szülővel, tanárral, baráttal);
— Önjellemzés, önértékelés;
— Szociometria;
— Megfigyelés.
Az általunk tervezett vizsgálatok a mérőskálát, az önjellemzést és a szociometriát
alkalmazzák.
A saját közösség iránti attitűd vizsgálata önjellemzéses kérdőíven (Kósáné,
1998. 145. o.) történik a kísérlet 1., 3. és 6. félévében, az első osztályban
egyszerűsített változatban.
A szociális készségek vizsgálatára a McGinnis és Goldstein (1984) nyomán
Pusztai Katalin és Kósáné Ormai Vera által átalakított készséglistát
használjuk. A lista 30 állítást tartalmaz, amelyeket ötfokozatú skálán kell értékelni
aszerint, hogy mennyire érzi igaznak a vizsgálati személy. A lista a
szociális készségeket az alábbi 5 területre osztja:
— Az osztály működéséhez szükséges készségek;
— A barátkozáshoz szükséges készségek;
— Az érzelmek kezeléséhez szükséges készségek;
— Az agresszió kezelése;
— A stressz kezelése.
A kísérlet 4. és 6. félévében ezt a kérdéslistát válaszolják meg a gyerekek
önjellemzésként, illetve átfogalmazott változatát mérőskálaként kitöltik az
osztálytanítók minden egyes gyerekre vonatkoztatva. Távolabbi tervként
szóba jön ismételt felvétele a kísérlet befejezése után egy évvel, így az öszszehasonlítás
lehetőségét adva a Pusztai és Kósáné által többek között 5.
osztályos gyerekekkel (345 fő) elvégzett vizsgálat eredményeivel.
A Mérei-féle több szempontú szociometriával a tanulók társas helyzetéről,
a közösség tagolódásáról, a benne működő folyamatokról és azok indítékairól
kapunk információkat. A kísérlet 1. félévében felvett szociometriai
vizsgálat feldolgozása folyamatban van; a továbbiakban a 3. és a 6. félévben
ismételten felvesszük.
A szociális készségek fejlettsége és a pozitív énkép összefügg, hiszen a
sikeres beilleszkedés, az elfogadottság biztonsága erősíti, formálja azt. A pozitív
énkép Rinn és Markle (1979 — közli Zsolnai, 1994) osztályozásában a
168