Ének - zene - nevelés - ELTE Tanító - Eötvös Loránd ...

A következő oldalon a l–s–m–d hangokat előbb három vonalról olvashatják,
majd betűjeleket vonalakra írva énekelgetnek. Ezután betűkottáról
énekelnek, kopognak, dúdolnak motívumokat, s az ügyesebbek maguk alkothatnak
hasonlóakat.
A m–r–d felidézésekor Kodály betűjeles olvasógyakorlatait előbb kézjelbe
szedik, úgy olvasgatják, majd elkopogják, végül vonalakra is leírják.
A következő oldalon s–m–r–d hangkészletű dalokat azonosítanak és kézjelbe
szedve reprodukálnak.
A hallásfejlesztés fontos területe e tanévben a többszólamúság. A visszhangjáték
és kérdés-felelet után megjelenik a kétszólamú éneklés: álló szólam
alatt vagy fölött mozog a másik. Itt tartott felső hang mellett a s–m–d hangokon
mozog a másik szólam.
A l–s–m–r–d hangokat idézi fel a vonalakról is elolvasható új dal („Egy
kis malac…”), valamint a „Csömödéri faluvégen…” dal színes rajzos és betűkottás
azonosítása.
Az 5. tanítási egység az alsó lá hangot hozza vissza: dalazonosításból kiindulva
előbb a m–r–d–l, relációt ismétli, majd a teljes lá-pentaton hangjain
gyakorolnak. Dallamvonal mentén elhelyezett betűjelekről azonosítják a
„Kelj fel, juhász…” nótáját, majd betűjeles motívumokat reprodukálnak, ritmussal
látják el és vonalakra írják. Az álló-mozgó szólamok most a l,–d–m
hangok tiszta intonációját célozzák.
A hallás után tanult „Virágéknál…” nóta karakteres „zimezum” részlete
emlékeztet az alsó szó hangra. Előbb három vonalas rendszerről — változó
dó-hellyel — olvassák a d–l,–s, hangokat, majd feleselgetéssel fokozatosan
m–r–d–l,–s,-ra bővül a hangkészlet. Vonalrendszerről azt a dalt azonosítják,
amelyből az alsó szót tudatosították, betűkről reprodukálnak, álló-mozgó
szólamot énekelnek ezzel az öt hanggal, motívumokat találnak ki rájuk, s ellátják
ritmussal. Segítségül ott áll néhány példa. Itt zárul az ismétlés.
A 7. tanítási egységben új hangot tanulnak: a „Hová mégy te, kis nyulacska…”
dalocskán a fá hangot. A kezdőmotívumot kiemelve mutatja be a
kézjelet és a szolmizációs nevet. A vonalrendszerre helyezéskor gondot fordít
a f–m hangok minden eddiginél kisebb távolságának sokoldalú képes-rajzos
érzékeltetésére.
Most s–f–m fordulatokat tartalmazó dalok és a már ismert, egyre nehezebb
feladattípusokat felvonultató készségfejlesztő gyakorlatok következnek.
A 11–12. tanegységben a f–r és a f–l reláció változatai jelennek meg. Később
— mikor a s–f–m és m–f–s fordulatok is szerepelnek a dúr-pentakord és
-hexakord dalokban — három csoportban versenyezve lehet a fá fordulatait
énekelni. Dallambújtatást is végeznek.
87