Ének - zene - nevelés - ELTE Tanító - Eötvös Loránd ...

lesztésben kiemelkedő szerepet szán neki. Feszültség- és gátlásoldó
hatása kihat a nyelvi kommunikációra is.
Fontos, hogy a gyermekek ebben a fogékony életkorban kapjanak lehetőséget
és ösztönzést a környezettel való helyes, értékes kapcsolatteremtésre,
mikor fogékonyságuk, eredetiségük, ízlésviláguk még tiszta. Ennek megvalósítása
hosszú és társas folyamat. A felnőttek és gyermekek együttlétekor
alakul a látás és ábrázolás, mozgásészlelés és saját mozgás harmóniája. A
világ érzékelésének érdekes lehetőségei például: a hangélménytől—befogadástól—hangadásig—mozgásig,
a látványtól—befogadástól—mozgásig,
mozgástól—ábrázolásig terjedő út.
Ezért is kap külön fejezetet „A zenei nevelés: ének, zene, énekes játékok”,
amely a gyermekeket élményhez juttatja, felkelti zenei érdeklődésüket,
formálja zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. Megszeretteti a gyermekekkel
az éneklést, az énekes játékokat, és szoktatja őket a szép, tiszta
éneklésre. Fejleszti a gyermekek zenei hallását, ritmusérzékét, zenei emlékezetét,
játékos zenei alkotókedvét, mozgáskultúráját.
A zenei élmény serkenti a gyermekek képi és irodalmi alkotások iránti
esztétikai kíváncsiságát, alkotókedvét, megalapozza a zenei anyanyelv kialakulását.
Zenei élményeket szereznek a gyermekek játék közben spontán kötött,
kötetlen keretű szervezett foglalkozásokon és a JMK óvodai zeneszobájában
is, egyéni érdeklődés alapján.
Az óvodapedagógus hangszeres játéka, a rendszeresen megrendezésre
kerülő koncertprogramok (zeneiskolások bevonásával is) nagyerejű élményhatásuk
miatt gazdag zenei nevelési programot biztosítanak a 4–6–7 éves
gyermekek számára.
A következő tevékenységekben szintén kereshetők a zenepedagógiailag is
felhasználható elemek:
— állatok hangjának természetbeni, a természet egyéb hangjainak figyelése,
a környező zajeffektusok megfigyelése, újrafelidézése, hangutánzó
próbálkozásokkal való kiegészítése;
— emberi hangadásokkal való ismerkedés élményei után — az előbbiekben
említettekhez hasonlóan — különböző emberi hangmegnyilvánulásokkal,
azok utólagos hangutánzó próbálkozásaival is foglalkozhatnak. A
hangadást kísérő mozdulatok, mozdulatsorok megfigyelése is hangsúlyos,
amelyek a komplex élmények után ábrázoló tevékenységben is megjelennek;
49