HÃdszerepek - MEK - Országos Széchényi Könyvtár
HÃdszerepek - MEK - Országos Széchényi Könyvtár
HÃdszerepek - MEK - Országos Széchényi Könyvtár
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
44 Kardos Ferenc<br />
szép, a jobb, a kellemesebb ételek, ízek, a szép fehér fal tulajdonképpen<br />
megváltoztatta mindannyiunk belsõ esztétikai érzéseit, mind a<br />
harmincunkét és az utánunk jövõkét is.”<br />
Nagy életformaváltások jellemezték Orsós Jakab egész életét: a<br />
csak szavakkal élõ, vándorló cigány nemzetségébõl írástudó és olvasó<br />
emberré, majd íróvá és mértékadó értelmiségivé, az erdei hajlékban<br />
apja mesterségét tanuló gyermekbõl ipari munkássá és közössége<br />
szószólójává vált.<br />
Írói pályájának jól elkülöníthetõ három szakasza van. Az elsõ az<br />
írói tehetség felfedezésérõl szólt. Aki ismerte, tudja, hogy nagyon jól<br />
és nagyon sokat szeretett mesélni. Erre már olajmunkás korában is<br />
felfigyeltek, és lehetõséget kapott, hogy írásai megjelenjenek az<br />
olajipar lapjaiban. Aztán a hatvanas évektõl kezdve folyamatosan jelentek<br />
meg írásai Zala és más megyékben is.<br />
Írói pályájának második szakaszában vált ismert íróvá. Nagy fontosságú<br />
pillanata ennek a szakasznak, amikor barátságot kötött a<br />
megye országos ismertségû, nemzetközi irodalmi kapcsolatokkal is<br />
rendelkezõ írójával, a Gombosszegen élõ Nádas Péterrel, aki aztán<br />
sohasem téveszti szem elõl. E korszak fontos állomása az 1987-ben<br />
megjelent Aki hallja, aki nem hallja… címû film, és az 1992-ben megjelent<br />
Gyökerezés címû novelláskötet, melyet a zalaegerszegi Deák<br />
Ferenc Megyei Könyvtár munkatársai, Baranyai György és Kiss Gábor<br />
segítettek a világra. (Egy adalék a könyvtár irodalomszervezõ<br />
szerepéhez.) E második alkotói szakasz betetõzése volt, amikor a zalai<br />
írótársadalom vezetõjévé választották, és e tisztséget haláláig betöltötte.<br />
A harmadik pályaszakaszt, a 80-as évek második felében – miközben<br />
addigi írói munkássága még csak el sem érte a zalai roma<br />
közösségeket! – a zalai roma közéletben való megjelenés jellemezte.<br />
Ekkorra tehetõ a nemzetközi porondra való kilépése is.<br />
Írói megjelenése erõsen kötõdik a zalai cigány kulturális szervezõdések<br />
kialakulásához és mûködéséhez. A Magyarországi Cigányok<br />
Kulturális Szervezetének nagykanizsai csoportja, a Hevesi<br />
Sándor Mûvelõdési Házban alakult Cigányklub (mely elsõsorban<br />
a cigány népzenével foglalkozott), a nagykanizsai, balatonfenyvesi<br />
nyári életmódtáborok és a falusi roma napok, majd<br />
1995-tõl a cigány kisebbségi önkormányzatok kulturális esemé-
Change language