1962. xvi. évfolyam 4. szám - EPA

Naptárunkban – nyilván a másoló hibájából – szeptember 24-nél áll. Csillagászati jelenségek idıpontjának
naptári helye tekintetében tapasztalható ingadozás a középkorban általános jelenség.
11 (Megjegyzés - Popup)
Vö. Handwörterbuch des deutschen Aberglaubens. Berlin und Leipzig, 1927–1942. Nachtrag: Sternbilder
I. – Gondoljunk csak arra, milyen hatással lehetett egy-egy napfogyatkozás a középkori emberre, ha még a
mi napjainkban, ez év február 5-én is egyeseknél „világvége”-ijedelmet okozott, hogy a Föld, a Merkur, a
Nap, a Venus, a Mars, a Jupiter és a Saturnus égi pályájukon teljes napfogyatkozással járó, ritka helyzetbe
kerültek. Idıszámításunk második évezredében ilyen helyzet az idein kívül csak tíz esetben adódott: teljes
napfogyatkozással egyszer sem részleges napfogyatkozással kétszer (1186., 1624.), győrős
napfogyatkozással kétszer (1824., 1524.), hatszor (1007., 1285., 1483., 1662., 1821. ápr. és máj.)
napfogyatkozás nélkül. Napfogyatkozás nélkül adódik majd ilyen helyzet 2000-ben, 2040-ben és 2100-ban.
12 (Megjegyzés - Popup)
Az egyenletesen 60–60 perces órák (kleine ur, kleine zeit) bevezetésére csak a XV. században, a súlyokkal
és rugókkal hajtott óraszerkezetek elterjedésével tértek át, Sopronban is.
13 (Megjegyzés - Popup)
Beda (673–735) angol bencés tudós.
14 (Megjegyzés - Popup)
Vö. Szentpétery Imre: Chronologia. Bp., 1923, 12. – Az idézett soproni példából nem derül ki, melyik
indictio szerint számolt 1485-ben Seinreich Ruprecht pap, mivel a végrendelet nem
szeptember–decemberben, hanem április 30-án kelt.
15 (Megjegyzés - Popup)
Ezek: Gellért püspök (febr. 24.), György vértanú (ápr. 24.; a külföldi 23-a helyett, mert 23-án a
magyarországi naptárakban általában Adalbert prágai püspöknek, az esztergomi székesegyház
patrónusának volt az ünnepe), Margit szőz (jul. 13.; a külföldi 20-a helyett). Elek hitvalló (júl. 17.),
Nagyboldogasszony (aug. 15.), István király (aug. 20.), Imre herceg (szept. 2.), Vencel herceg (szept. 28.),
Demeter vértanú (okt. 26.; a nyugati okt. 8-a helyett). Imre herceg (nov. 5.) és Erzsébet (nov. 19.) napja.
16 (Megjegyzés - Popup)
A naptári bejegyzés helynevének olvasata és magyarázata mindezideig megoldatlan volt. Az eddigi
olvasatok: zolnpurch (Knauz: Kortan 206); zolupnich (Bartoniek 83); Holnpruch vagy Solnpruch,
Zolnpruch (Radó). Pedig az eredetiben félreérthetetlenül ez áll: „Ladislai Regis Vngarie in czolnpurch”
(vö. a hasonmást!). A helynevet csak Radó próbálta értelmezni egy Sopron környékén feltételezett, azóta
állítólag elpusztult birtokkal („Schollenbruch”). Iley feltételezésre azonban sem alapunk, sem szükségünk
nincsen. A czolnpurch olvasat ugyanis egy Zolnuprug helynevet takar, ez pedig Sólyom várának régi német
neve. Ez a név a személynévi eredető magyar helynévbıl származik, amelynek a XIII. századi
okleveleinkben ilyen változatai fordulnak elı: 1238 „in Zolun”; 1243 „in Zoln” stb. (Szentpétery Imre: Az
Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Bp., 1923-tól, I, 643, 751. sz.). A német Zolnpurg
(czolnpurch) a latin (ómagyar) castrum Zoln átvétele, fordítása (Zólyom német Zool, Sol ’Sohl’ neve csak
122