1962. xvi. évfolyam 4. szám - EPA

ómai elıdjének, Scarbantiának egyik legérdekesebb – és hozzáfőzhetjük – egyedülálló régészeti leletét
jelenti. Több mint 100 éve, 1856. szept. 24-én jelent meg az Oedenburger Intelligenz- und
Anzeige-Blattban 1(233) az az érdekes ismeretterjesztı cikk, amely beszámol arról, hogy az év augusztus
7-én a Belvárosban (Kolostor utca 9. sz.) egy háznál végzett földmunkák során egy római oltárkövet
találtak. A cikk túlmegy a leletkörülmények ismertetésén és értékes leírást ad a tárgyról, amelyet Sopron jól
ismert festıjének, Steinacker Károly rajztanárnak kezébıl származó rajz, illetve egy abból készített
fametszet illusztrált (Az egykori rajzot az eredeti állapot bemutatására és összehasonlítás végett 1.
képünkön közöljük). A szóban forgó cikk a Bruchstücke aus Oedenburgs Vergangenheit und Gegenwart c.
sorozat ötödik folytatásaként Ein römischer Opferaltar címet viseli. Mint hírlapcikk ismeretterjesztı jellegő
és elsısorban Scarbantiának, a felsı-pannóniai oppidumnak jelentısége bizonyítékaként köszönti az új
leletet. 2(234) 359Oly problémákra is keres azonban feleletet, amelyek feltevése még ma is igen jogosultnak
látszik, és ha ezek megoldási kísérlete nem is mindenben elfogadható, a közlés értékét feltétlenül el kell
ismernünk. Az oltárkı ábrázolása és felirata alapján az Isis-kultusz (a cikkíró az Isisdienst kifejezést
használja) értékes római emlékanyagként beszél az oltárról és lelkiismeretesen megemlíti, hogy soká
küzdött önmagával, hogy az egyszerő leíráson felül a felirattal is foglalkozzék. A felirat olvasata és
magyarázata pedig egy feloldástól eltekintve helyesnek ítélhetı.
Isidi Aug(ustae) et Bubasti G. P. Philinus Pomponi Severi Lib(ertus) V(otum) S(olvit)
azaz Isisnek és Bubastisnak állíttatta G. P. Philinus, Pomponius Severus szabadonbocsátottja. Igen
71