1962. xvi. évfolyam 4. szám - EPA

Burgenland 40 éves fennállásának ünnepével. Megemlékezik arról is, hogy az iskola ünnepi éve egybeesik a
Liszt-évvel.
A 70. évrıl kiadott évkönyv idézi Dr. W. A. Beza elismerı szavait az iskolával egybekapcsolt mintaszerő
lakatos ipartanmőhelyrıl: „Dieser Zweig der Handfertigkeit steht heute noch an der Hauptschule in so
hoher Blüte wie an keiner Hauptschule weit und breit.” 10(106) E sorok a kismartoni iskola fennállásának 50.
évfordulójakor íródtak. Az akkori ünnepségre az iskola elsı igazgatóját, Krammer Józsefet is meghívták.
Az iskola utóbbi negyven évében kiadott évkönyvei elismeréssel emlékeznek meg mindazokról az értékes
eredményekrıl, amelyeket az oktató-nevelı munka terén az azelıtti negyven évbıl értékes hagyományként
vehettek át. Mert a kismartoni polgári iskola kezdettıl fogva jó hírő iskola volt. Elsı igazgatója a
pedagógia minden új eredményét nagy lelkesedéssel és körültekintéssel igyekezett iskolájában
megvalósítani. Már az iskola fennállásának harmadik végében megszervezte (1883–84) „az iparos tanulók
iskoláját… minélfogva a polgári iskolai tantestület nevelés-oktatási mőködése kiterjesztetett az iparos
tanulók kiképeztetésére is.” 11(107)
Ezekben az években a polgári iskolák létesítéséhez és mőködéséhez még nagy reményeket főztek.
Hivatásukat abban látták, hogy a mezıgazdasági, ipari és kereskedelmi pályákra lépı ifjúságnak megfelelı
alapképzettséget nyújtsanak, s ezzel a gyakorlati pályákon dolgozók mőveltségi szintjét emeljék, ıket a
további önképzésre képessé tegyék. „A polgári iskolai oktatásnak tehát az ismeretközlés mellett – a
formális képzéstıl eltekintve – még két igen fontos fıfeladata van, s ezek: a.) képesítse növendékeit arra,
hogy a polgári életpályákra lépésök után a gyakorlati szakismereteket haszonnal tanulmányozhassák; és b.)
iparkodjék tanívtványaiban a kellı érdeklıdést felkelteni az ismeretek elsajátitása iránt, hogy mintegy
szükségét érezzék továbbképzésük eszközlésének.” 12(108)
Ilyen célkitőzéssel az 1881-ben megnyitott kismartoni polgári iskola az akkori Sopron megye fontos
mővelıdési intézményévé lett. Már csak azért is, mert akkor még a vármegyében kevés ilyen iskola akadt.
Berényi Pál 1895-ben Sopron megye monografiájában ezt írja: „Középiskolája, a soproniakon kívül, nincs
a vármegyének. Helyüket a vármegye két népesebb helyén: Kis-Martonban és Kapuvárott az állami polgári
fiuiskola pótolja. Mind a kettınek nagy kulturalis hivatása van” (107. l.). Itt kell mindjárt megemlítenünk,
hogy a kapuvári polgári iskola a kismartoninak szellemi gyermeke: 1884/5-ben nyílt meg, s igazgatását
Scherer Gyula vette át, aki Krammer Józsefnek kezdettıl egyik legbuzgóbb munkatársa és barátja volt. A
kismartoni polgári iskola adta tehát egyúttal a második Sopron megyei polgári iskola igazgatóját, Scherer
Gyuláti s. Scherer Gyula magával vitte Kapuvárra a kismartoni legelsı tantestület tagjai közül
mindenekelıtt Ragályi Rózát, akit közben nıül vett, és a pinkafıi (tehát burgenlandi) születéső Hatvan
Ferencet, aki azonban csak 1887-ig maradt Kapuvárott, ekkor Sopronba került a Kereskedelmi
Akadémiához. Sopronban a természetjárás lelkes apostola lett, úgyhogy a mai Turistaházat eredetileg róla
nevezték el. Sıt, az 1904-ben megnyílt soproni állami polgári iskola elsı igazgatója, Leitner Ferenc is húsz
éven át a kismartoni polgári iskolában mőködött és Krammer József egyik legszorosabb munkatársa volt.
Távozásakor így bucsuztatja: „…nevezett kartársunk 20 évig müködött iskolánknál. Szakképzett,
lelkiismeretes és ügybuzgó tanár 329volt, aki nagy sikerrel tanitotta a reábizott tárgyakat; sikerdús
tevékenységének nagy része van abban, hogy az iskola nevelı-tanitási müködését oly magas nivóra
emelhettük.” 13(109)
Érdemes megállanunk itt annál a körülménynél, hogy a kismartoni iskola mindjárt indulásakor három olyan
pedagógussal dicsekedhetik, akik nemcsak Sopron megyének, hanem az országnak legkiválóbb
pedagógus-gárdájához tartoznak. Tankönyveket írnak: Krammer József és Scherer Gyula természetrajzi
40