1962. xvi. évfolyam 4. szám - EPA

közvetlen szomszédságában eltőnjön a föld színérıl, mint ahogyan ez volt az érdeke nemcsak Török
Ambrus soproni városkapitánynak, hanem a magyar királynak és a német császárnak is. Macskakı sorsa
beteljesedett az 1464. év legvégén, melyet Joachim Jakab soproni polgármesternek rövid számadáskönyve
így örökít meg:
„Ugyancsak adtam egy font dénárt meghívásra a kımőveseknek, akik Macskakı vártornyát
lerombolták.” 46(162)
Ebben a párszavas feljegyzésben van összefoglalva Macskakı megérdemelt végzete. Jogtalan érdek
szolgálatában épült fel, ezért dicstelenül kellett elpusztulnia is! Felépítését és fennállását csak az ököljog
kora tette lehetıvé. Mihelyt ez a kor hanyatlásnak indult, pusztulniok kellett a létesítményeinek is.
Sopron azonban nem kerülhette el a csehek bosszúját, amivel többször is megfenyegették. Alighogy
Macskakı lerombolása megtörtént, a husziták a pusztulás színhelyén terepszemlét tartották, ami arra
indította a soproni tanácsot, hogy a császárnak errıl azonnal jelentést tegyenek. 47(163) Talán ennek a
lépésnek köszönhette Sopron városa, hogy az ellenség támadása, amitıl félt, ekkor még nem következett be,
hanem az késıbbi kedvezıbb idıre halasztódott. 1465. szeptember 7-én került erre sor és azt Waltersdorfi
vagy másképpen Luckai Tannfeld Hinko cseh vezér hajtotta végre, aki csapatával megrohanta Sopron
külvárosát, kirabolta, azután felgyújtotta és amilyen váratlanul érkezett, olyan váratlanul és gyorsan el is
távozott nagy zsákmánnyal és több foglyul ejtett soproni polgárral.
340A soproni tanács késedelem nélkül jelentette ezt a német császárnak, mivel Hinko a szolgálatában állott,
és mivel az alsó-ausztriai Waltersdorf várából kiindulva hajtotta végre támadását. A soproni tanács
egyúttal az okozott kár megtérítését is kérte. 48(164) A császár válaszában sajnálkozott az eseményen,
rosszalta is, de ennél többet azután nem tett. 49(165)
51