23.12.2012 Views

1962. xvi. évfolyam 4. szám - EPA

1962. xvi. évfolyam 4. szám - EPA

1962. xvi. évfolyam 4. szám - EPA

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

zárta le a mérleget: „A társulat kínos és fájdalmas emlékekkel hagyta el a várost.” 10(206)<br />

Késıbb 1914-ig azonban jobb eredményekkel járt a magyar társulatok szereplése. Fıleg jelentıs volt Pilisy<br />

Lajos szereplése, aki késıbb Sopronban is színészkedett, a világháborúban haditudósító, majd író lett;<br />

tehetséges embernek mutatkozott, de korán meghalt, már 1918-ban. Kismartonban kezdte késıbbi ragyogó<br />

pályafutását Budai Ilona, kiváló primadonna. A német színjátszás, miután Kismarton osztrák uralom alá<br />

került, sokáig nem szedelıdzködött. Csak 1926 után kezdtek vándortársulatok – kitőnı állástalan fıvárosi<br />

színészekbıl alakulva – idıközönként játszani. Éppen magyar, 351bár nem nagy értékő darabbal a<br />

Templom egerével kezdték, de késıbb már az osztrák és német klasszikusokból is válogattak. Mellékesen<br />

említjük meg, hogy volt magyar területen a közelünkben, Meggyesen, szabadtéri színház van a Fertı<br />

partján, továbbá Fraknó várának árkában is játszanak nyaranta; alkalmi darabok mellett Grillparzernek két<br />

darabját is adták, az egyik Ein treuer Diener seines Herrn a magyar Bánk bán történetét adja elı.<br />

Ruszt városa (1681 óta szabad királyi város) elzárkózottságban még Kismartonon is túltett, mert vasutat<br />

csak 1897-ben kapott ugyan, de az állomástól magas hegyvonulatok zárták el. 11(207) Lakosai is zárkózott<br />

természetőek máig, maguknak élık, lenézve a környékbeli, a lakok <strong>szám</strong>a szerint ugyan nagyobb<br />

községeket, lévén ık mégis városiak. De a környékbeliek sem haboztak minden Schildára vagy Rátótra<br />

költött csúfolódást a rusztiak <strong>szám</strong>lájára írni. Mégis, úgy látszik, tárgyalt idınkben Ruszt nem volt rossz<br />

színházi hely a német társulatok <strong>szám</strong>ára. 1879-rıl van az elsı adatunk. A Bauer társulat szeptemberben<br />

játszik, többek között az akkoriban nagyon népszerő Mein Leopold c. bécsi színezető darabot is bemutatja.<br />

A siker 1881/2 telére is biztosította Bauer ruszti látogatását, mely hat hétre terjedt, ismét sikeresen.<br />

1884-ben Lerch társulata kezdte meg a játékot, november 30-án Der naerrische Schuster volt a nyitó darab,<br />

1885-ben Franknak hívták az igazgatót, aki 1886-ban már három hónapig kihúzta a városban, csak hát a<br />

szintre jellemzı, hogy Dorelli mágikus bővésznek is meg kellett tolni Thália szekerét. 12(208) A másik dolog,<br />

ami a három hónap sikeres lebonyolítását furcsa világításba helyezi: a Sopron c. újság 1886. január 16-án<br />

ugyanis jelenti: „Néha-néha krumplival fizetjük ıket, azért megélnek, mert pártoljuk ıket s noha 10 tagból<br />

áll a társulat, azért a krumpli mellé húst is kapnak. Meglehetısen jól játszanak és igen derék, józan<br />

emberek.” Az igények megnıttek, 1888-ra a társaság megapadt. A 4–5 személyes Dorn társulat csak egy<br />

napig maradhatott. 1889-ben is csak két estére terjedt az idény: Haberland és Gyürki társulata kisebb<br />

darabokat játszott, többek között Suppé Szép Galathea c. operettjét is. 1891-ben Reis igazgató a Szılı<br />

vendéglıben pártolás mellett játszott. 13(209)<br />

Ruszton magyar színtársulatról csak a 20. század elején van tudomásunk. Gyıry József 16 tagú társulata<br />

ugyancsak a Szılıben játszott 1909 elején. Nagy sikere volt a Gül Baba operettnek. A Fertı befagyván,<br />

még a mosoni partról, Ilmicrıl is jött közönség meg a szomszédos Fertımeggyesrıl. 14(210)<br />

Kapuvárt szívesen keresték fel a magyar színtársulatok, néha még egészen nagyok is. Az elsı nyom<br />

1871-re mutat, akkor Demjén Károly és Balogh Alajos társulata járt ott. Demjén már a következı évben<br />

Celldömölkön meg is halt, húga Demjén Mária késıbb a Nemzeti Színházba került, pár éve halt csak meg<br />

mint jónevő anyaszínésznı. Balogh színészfiú volt és kisebb társulat vezetıje.<br />

64<br />

15(211) 1886-ban Simándy<br />

Zsigmond társulata szerepelt. Az igazgató az egész országot járta, de Kapuvárt nem volt szerencséje,<br />

anyagi okokból feloszlott itt a társulata. 1885-ben Jámbori Károly augusztus 21-én Szigeti énekes<br />

vígjátékával, a Csókon szerzett vılegénnyel indult, másnap Berczik Parasztkisasszony c. népszínmőve<br />

került színre; adták Jókai kis sikerő Bolondok grófja c. darabját, a Felhı Klári népszínmővet, a Sárga<br />

csikót stb. Jámbori társulatának 24 tagja volt és kerthelyiséget bérelt elıadásai <strong>szám</strong>ára. 1895-ben<br />

júniusban Balogh Árpád kezd évadot. Balogh István naplóíró úttörı színész unokája volt. Úgy látszik,<br />

nagyobb igényeket is kielégített, elhozta Kapuvárra korának egyik legnagyobb mővészét, 352Ujházy Edét

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!