1962. xvi. évfolyam 4. szám - EPA

1962. XVI. ÉVFOLYAM 4. SZÁM / HELYTÖRTÉNETI ADATTÁR
319HELYTÖRTÉNETI ADATTÁR
1962. XVI. ÉVFOLYAM 4. SZÁM / HELYTÖRTÉNETI ADATTÁR / Hammerl Lajos: Pamer György
Ferdinánd, a megújhodott német irodalom magyarországi úttörıje
Hammerl Lajos: Pamer György Ferdinánd, a megújhodott német irodalom magyarországi
úttörıje
Pamer György Ferdinánd soproni költırıl elıször Bleyer Jakab professzor emlékezett meg Gottsched
hazánkban (Bp. 1909) címő mővében.
„Pamer ódája minden valószínőség szerint az elsı magyarországi német költıi termék, amely Gottsched
megtisztított nyelvén szól és így jelentısége abban van, hogy vele tesz kísérletet az újabb német irodalom
kereteibe való beilleszkedésre” (141. lap). Más helyütt: „Pamer ódája az elsı terjedelmesebb modern német
költemény amelyet Magyarországon írtak” (143. lap).
Jóllehet Bleyer Jakab említett mővében a két idézett hely arra vall, hogy Pamer Györgynek jelentıs szerep
jut a magyarországi német irodalom történetében, sajátos módon ennek az irodalomnak Pukánszky Béla
tollából eredı nagy összefoglalásában hiába keressük az író nevét (A magyarországi német irodalom
története a legrégibb idıktıl 1848-ig. Bp. 1926.). Valószínő szerencsétlen véletlen, hogy Pukánszky
egykori tanárának ezt az egyébként is sok fontos adatot tartalmazó munkáját figyelmen kívül hagyta. Tán
az a magyarázat, hogy Pamernek – könyve írásakor – csak két ódája volt ismeretes. Azóta azonban sikerült
számos kiegészítı adatot szerezni mind mőveire mind életrajzára vonatkozóan, mely utóbbi Bleyer
összefoglalásában nem tartalmazza a megfelelı adatokat. Így tehát – úgy gondoljuk – Pamerrıl meg kell
emlékeznünk, nevét és személyét a felmerült adatokkal helyesebb megvilágításba kell helyeznünk.
Amint a fenti idézet is mutatja, Gottsched irányzatához tartozott Pamer György, és ezáltal egy sokáig élı
németországi irodalmi irányzat meghonosítójává lett hazánkban.
Gottsched 1700-ban születettt és Németországban sokáig jelentıs áramlat megindítója volt. A
természettudomány eredményei lenyügözték; arra a következtetésre jutott, hogy ha a világ elrendezhetı az
ember tetszése és akarata szerint, akkor az irodalom is szabályokhoz köthetı. A racionalizmus lett a
vezércsillaga. Megrendszabályozta a nyelvet és az ízlést. Végül azonban bukás lett a sorsa, mert
pöffeszkedı diktátorrá vált, és akaratát rá akarta erıszakolni mindenkire. Fı érdeme az volt, hogy erélyesen
fellépett a német színpadon elburjánzott rögtönzés ellen és megtisztította a színjátszást. Az ellentétes
irányok engesztelhetetlen ellenségei voltak a szabályoknak és Shakespeare-re esküdtek. Gottsched csillaga
saját hazájában már letőnıben volt, de 1750 körül még nagyon ünnepelték Bécsben, 1(92) és így a
320szomszédságban, Sopronban és Pozsonyban is.
29