Nyelvtudományi közlemények 91. kötet (1990)

Innen és túl a '6(0)'-on
(A finnugor alapnyelv számnévrendszeréröl)
1. A számsor végtelen, tagjainak megnevezésére a nyelvek általában
kb. húsz lexémát, ill. ezek kombinációit alkalmazzák. A finnugor nyelvcsalád
közös eredetüként elfogadott számneveinek mennyisége kilenc: 'l'-'6',
(lp., cser., vog.:) '10', (mord., permi, ugor:) "20', valamint '100'. Az a körülmény,
hogy az egyesek körében csak T-től '6'-ig közösek számneveink,
talajtalan spekulációknak szolgált alapjául. Ezek közé sorolhatjuk az alábbi
szélsőséges megnyilvánulást is: „üpeBiießmaii cucTeMa HMCJiMTejibHbix
B (|)HHHO-yropCKHX ÍOblKaX, nO-BHHMMOMy, OTJIHMaJiaCb KpaiÍHHM
npHMHTHBH3MOM.
IlapaJIJieJIM BO BCeX (})HHHO-yrOpCKHX H3bIKaX
HMeiOT TOJibKo MHCTHTejibHbie JIO lüecTM..." (Serebrennikov 1953. 214; kiemelés
tőlem: H.L.). Persze idézett szerzőnknek nem lett volna szabad megfeledkeznie
a '10', '20', '100' finnugor kori voltam], továbbá arról sem, hogy
a '9' az összes finnugor nyelvben a 'lO'-ből vagy a 10-hez viszonyítva van
képezve, mégha nem is ugyanazon morfémákból épül fel minden nyelvben
(de vajon a 'boka' vagy 'csukló' jelentésű közös szavak hiányából csak az a
következtetés adódhatna, hogy a finnugorok a) nem ismerték e testrészeket
vagy b) nem tudták őket megnevezni?; ezzel kapcsolatban 1. még Majtinskaja
1973, 1976. 214 kk., Häkkinen 1983. 178 kk., 188, 1984. 9-10).
Az uráli alap nyelvi számneveket tekintve kedvezőtlenebb a helyzet. E
probléma kapcsán kétféle nézet alakult ki:
— F. Kovács Ferenc, aki főleg a '20' kapcsán szólt több közleményben
nyelvcsaládunk számneveiről, az emberi civilizáció kései termékének tekintette
e kategória megjelenését és úgy vélte, „igen valószínű, hogy a kezdetleges
— legfeljebb neolit — műveltségű uráli korban a számfogalmak a kialakulásnak
még csak kezdeti stádiumában lehettek, következésképpen ebben
a korban még nem lehet szó számnevekről, még kevésbé számrendszerről"
(Kovács 1960. 114 még vö. uő, 1961. 470, továbbá vö. Serebrennikov fentebb
idézett kijelentését). E felfogás azonban igencsak messze áll a tényektől.
„Eine Sprache ganz ohne Zahlwörter gibt es nicht" (Schmidt
Nyelvtudományi Közlemények 91. 1990.