Nyelvtudományi közlemények 91. kötet (1990)

84 HONTI LÁSZLÓ
3.1. Ross nézetét három érvvel utasíthatjuk el:
1. a hatos számnévrendszernek a '6'-ra kellett volna épülnie, márpedig
ennek nyoma sincs a finnugor nyelvekben,
2. a '10' és a '100' alapnyelvi volta egyértelműen a tizes rendszer mellett
szól, továbbá az is, hogy a '8' a finn-permi nyelvekben és a '9' az összes
finnugor nyelvben a '10'-böl vagy a 10-hez viszonyítva van képezve.
3. a zűrjén és a vogul tizesek képzésében jelentkező cezúrának nincs
jelentősége, a vogulban ui. a '70' és a '80' (sât-low ~ nol-sát) között is van
ilyen, vagy pl. a magyarban nincs semmi közös a '10' és a '20', a '20' és a
'30' között, továbbá eltérő képzésű a '30' és az azt követő tizesek neve.
Ross finnugor számnévi kutatásaira vonatkozóan kritikául csak saját
szavai idézhetők, amelyekkel Erdődi egy írását illette: Ross teóriája „manifests
a complète lack of cause and eOect, whether we regard it from the
point of view of mathematics, philology or..." (Ross 1941. 7) common sensé.
Végső tanulságul az adódik, hogy a) a finnugor alapnyelvi egyesek körében
aligha volt cezúra a '6'-nál, b) a tizesek képzésében található cezúrának
pedig semmi közük sincs a szám- vagy számnévrendszerhez, c) a számnévrendszer
decimális volt, esetleg részlegesen keveredett a vigesimalissal, lévén
a 20 neve a 10-étől eltérő (vö. francia, dán).
4. A 6 és a 60, ha a számnévrendszer kialakulásában nem is, az ember
életében azonban legtöbbnyire fordulópontot jelent: a 6. életévtől kapcsolódunk
be aktívan a társadalom életébe és a 60. életév táján sokan választják
a visszavonulást. Az örökmozgó Robert Austerlitz professzor életében
azonban a 60. év elérése nem bizonyulhat change-point-nak, a második 60-
as szakasz megkezdése eddigi munkásságának nyilván töretlen folytatását
hozza magával.
HONTI
LÁSZLÓ
Irodalom
AHLQVIST, A. (1863), Om Ungerska sprákets fövendtskap med Finskan. Suomi 2/1:
1-60.
AHLQVIST, A. (1887-1888), Siiomen kielen lukusanoisla. ÖFVSF 30: 198-210.
BARCZI GÉZA (1963), A magyar nyelv életrajza. Budapest.
BUDENZ JÓZSEF (1887-1890), Suomen kielen lukusanoista. NyK 21: 200-206.
CASTREN, M.A. (1844), Elementa granunaticae syrjaenae. Helsingfors.
CASTREN, M.A. (1854), Grammatik der samojedischen Sprachen. St. Petersburg.
Nyelvtudományi Közlemények 91. 1990.