A vadgazdálkodás időszerű kérdései 2.

Az elmúlt évtizedekben több mint 100 vadaskert létesült, ahol az õz is megtalálható. Az
õz nem a vadaskertek vadfaja, mert a faji konkurenciaviszonyok miatt nem érzi ott jól magát.
A vadaskertekben az elmúlt évben 1672 db õzet becsültek, és ebbõl 299 db-ot hasznosítottak.
Az elmúlt idõszakban, az õzhasznosítás vonatkozásában jelentõs változás történt. Pozitív
jelenségnek tekinthetõ, hogy az õzbakok elejtése jól felkészült, tapasztalt hivatásos vadászok
kíséretével történik.
A hasznosítás kampányszerû, a piaci igények befolyásolják, mely zömmel a tavaszi és a
nyár eleji idõszakra korlátozódik. Nálunk, sajnos, nem terjedt el az õzhívással történõ vadászat
a nászidõszakban. Ez a vadászati mód a szomszédos Ausztriában az õzbak vadászatának
30%-át teszi ki. Az õzsuta és gida hasznosítása vitatható színvonalon történik, ugyancsak
kampányszerûen. Korábban eredményes volt a hálóval történõ élõbefogás is. Ezzel a
módszerrel a jövõben is kívánatos lenne foglalkozni, mivel az élõ õzért 3-4-szeres árat lehet
kérni.
Az õzhús értékesítésének hazai helyzete
2001-ben 61 714 db õz 856 234 kg összsúlyban került értékesítésre. Egy állat átlagsúlya 14
kg volt. A vadhús-értékesítés területén hazánk évtizedek óta vezetõ helyet foglal el. A hazai
infrastruktúra (felvásárlás, hûtés, tárolás, feldolgozás) európai színvonalon mûködik. A
vadhús-értékesítés az elmúlt évben Európa-szerte válságos helyzetbe került, ennek hatása
hazánkban is érzõdik. Bízzunk abban, hogy ez a közeljövõben rendezõdni fog, és a vadhúsnak,
mint bioterméknek, hosszú távon nagy jövõje lesz!
A vadhús minõsítésére új szervezet alakul, a Biokontroll Hungária Kht., mely minõsítést
és ellenõrzést végez.
Az említett zavarok miatt az õzhús ára ebben az évben is tovább csökkent 20-30%-kal.
Az õzgerinc kilója pl. 23 euróról 18 euróra csökkent. A vadfeldolgozóktól megvonták az
intervenciós támogatást, ezért a csõd szélére kerültek. Közös érdekünk, hogy ebbõl a válságból
mihamarabb kikerüljünk.
Az EU-tagság várható hatása vadgazdálkodásunkra
Az EU tagállamainak száma a jövõ évi csatlakozást követõen 25-re nõ, ahol a vadászok száma
is többmilliós nagyságrendû lesz.
A vadászati hagyományok és a kulturális különbségek alapján, e tagországokat különbözõ
csoportokra lehet elkülöníteni:
– német vadászati rendszer: Ausztria, Belgium, Hollandia, Luxemburg, Németország;
– skandináv vadászati rendszer: Dánia, Finnország, Svédország, Észtország, Lettország, Litvánia;
– angolszász vadászati rendszer: Egyesült Királyság, Írország;
– latin vadászati rendszer: Franciaország, Olaszország, Portugália, Spanyolország;
11