A vadgazdálkodás időszerű kérdései 2.

Az országos trófeabírálat értékelése szerint 2002-ben az érmes õzagancsok aránya 9,34%
volt. Az érmesek aránya az elmúlt 5 év alatt csaknem megduplázódott. A legjobb eredményt
Hajdú-Bihar megye érte el 24,71%-kal, a második Szolnok 21,26%-kal, a harmadik
Békés 17,76%-kal, míg a leggyengébb Vas megye volt 1,96%-kal. 2003 tavaszán a legjobb
õzbak Békés megyében esett, a Kittenberger Vt.-nál 176,82 és a Szabolcs megyei Bátori Vt.-
nál 175,97 CIC-pontszámmal. Minõségi szempontból a hazai õzállományunk nagyon differenciált.
Ezt KODÓ és BOGNÁR (2002) munkájában összegezte.
A hazai õzhasznosítás piacorientált, mivel a hasznosított õzbakmennyiség 70%-át évente
külföldi vendégvadász lövi. A lõtt õzhús 90%-ban mint biohús kerül exportra.
A vadászterület nagysága nálunk (átlag) 7000 ha, mely megteremti az okszerû, optimális
õzgazdálkodás lehetõségét.
Az õzgazdálkodás ökonómiai szempontból a legsikeresebb ágazatunk, mivel a bevételek
magasan meghaladják a mindenkori kiadásokat. A vadászatra jogosultak több mint 50%-a
az õzgazdálkodás árbevételébõl mûködik.
2. ábra Németországi éves hasznosítás
A becsült õzmennyiséghez képest vitára ad okot a hazai hasznosítás mértéke. A 2. és a
3 sz. ábrán összehasonlítást tettem a Handbuch Jagd (2002) statisztika alapján a 2001. évi
német, osztrák és magyar õzhasznosítás mértéke közt.
8