A vadgazdálkodás időszerű kérdései 2.

miatt) (10. ábra). Ebbõl is látszik, hogy az érmesek százalékaránya önmagában nem alkalmas
a minõség változásának a jellemzésére, csak megfelelõ bakteríték-struktúra esetén
használható.
Az országos eredményekkel összehasonlítva, jól látható, hogy Békés megyében a bakok
hasznosításának aránya az országoshoz képest csökken (1,16-ról 0,79-ra) (11. ábra). Az érmes
% aránya ezzel párhuzamosan növekszik (1,26-ról 2,03-ra). Mindamellett a minõség javulása
sem zárható ki, de véleményem szerint ez önmagában nem okozná az érmes % ilyen
mértékû növekedését.
11. ábra
42
Összefoglalás
– A létszám folyamatosan növekszik, mára már (még a jelentett is) meghaladta az eltartható
maximumot. A hasznosítás alacsony (bár növekszik, 15-17%), ami még alacsony felnevelt
szaporulat és jelentõsebb elhullás esetén is biztosítja a létszám további növekedését.
A teríték összetétele a suták és gidák alulhasznosítását tanúsítja.
– Az ivararány – kismértékben ugyan, de – eltolódott a suták irányába (1:1,2 körül), ami
azonban az õznél természetes jelenség, és önmagában nem oka a létszámnövekedésnek,
hiszen a létszám növekedésére gyakorolt hatása megfelelõ szintû hasznosítással kezelhetõ
lenne.
– A felnevelt szaporulat megyei viszonylatban is alacsony: 0,55 db gida/suta; ezen belül,
a statisztikák szerint számolva, a vadászatra jogosultak között óriási szélsõségek tapasztalhatók
(0,25–1 db gida/suta). A potenciális reprodukciós teljesítményre vonatkozó eg-