A vadgazdálkodás időszerű kérdései 2.

3. ábra A 2001. évi õzteríték összehasonlítása
A fentiek alapján a németek 4,5 db-bal, az osztrákok 4,6 db-bal hasznosítottak többet,
mint a magyarok.
A jelentõs különbséget a hasznosított korosztályok különbsége adja, mivel a németeknél
átlag 2-3 éves korban, nálunk pedig 4-5 éves korban történik a hasznosítás.
STUBBE (1980), jelölt õzbakok adatai alapján, a kulminációt a következõkben adja meg: 2
éves 3%, 3 éves 32%, 4 éves 33%, 5 éves 18% és 5 évnél idõsebb 9%.
A hasznosítás nálunk 2001-ben a becsült állomány 19%-a volt.
Ha mi a jövõben 1,2 db-ra növelnénk km 2 -enként a hasznosítást, úgy minden hazai vadásznak
évente eggyel több hasznosítási lehetõség jutna!
A hazai állományhasznosítás fejlesztéséhez FARAGÓ és NÁHLIK (1997) A vadállomány szabályozása
c. munkája nagy segítséget ad.
Az õz védelmének helyzete
Mivel az õz a vadászterületeken a legnagyobb egyedszámmal van jelen, ezért a ragadozók
számára állandó természetes táplálékot jelent. HELTAI–SZEMETHY (2003) adatai szerint, a róka
hazánk legelterjedtebb ragadozója lett: 1988 és 2001 között az országos állománysûrûség
megkétszerezõdött. A növekedést gyorsította a per os immunizáció. A Dunántúlon, ahol
az immunizációt elkezdték, gyorsabban növekedett az állomány, mint a Duna vonalától keletre.
A hazai nagyvadas és vegyes vadas vadászterületeken – mely az összterület 70%-át
teszi ki – a róka létszámának korlátozása nem kielégítõ, csaknem megszûnt. Irodalmi adatok
szerint, a róka átlag évi 80 kg húst fogyaszt. A hazai gyomortartalom-vizsgálatok –
SIMON (1982), FARKAS (1985) adatai alapján – is igazolták, hogy a róka gyomortartalmában
3-5%-ban az õz, mint táplálék, szerepel.
A hazai õzszaporulatot ragadozószinten veszélyezteti a több mint 100 000 db nagyságrendû
vaddisznóállomány is, mely különösen az újszülött gidák pusztítója. A mindenevõ
vaddisznó táplálékának 14%-át – a tavaszi és a nyári idõszakban – az állati eredetû táplálék
teszi ki.
A házi ragadozók közül folyamatos utánpótlás kerül vadászterületeinkre a mintegy 3 milliós
nagyságrendû kutyaállományból, mint ragadozó kóbor eb.
Vadvédelmi szempontból az õzet a vadászterületeken létesült nagy mennyiségû kerítés is
sújtja. Az elmúlt 10 évben a vadvédelmi, a vadaskerti és az autópálya-kerítés összes hossza
hazánkban meghaladja az 5000 km-t, és ennek további növekedése is várható.
A motorizáció fejlõdése is az õzet sújtotta a legnagyobb mértékben. A rendszerváltást kö-
9