A vadgazdálkodás időszerű kérdései 2.
A vadgazdálkodás időszerű kérdései 2.
A vadgazdálkodás időszerű kérdései 2.
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
II. A felnevelt szaporulat alakulása<br />
Az állomány dinamikája és hasznosítása szempontjából meghatározó – a strukturális jellemzõk<br />
mellett – a felnevelt szaporulat mennyisége és alakulása (6. ábra).<br />
A sutánkénti felnevelt szaporulat megállapítása a statisztika alapján a rendelkezésre álló<br />
létszám- és terítékadatokból lehetséges, melyhez ezeken túl meg kell becsülni az éves suták<br />
termékenyülõ hányadát. Természetesen ezeket állományonként jobb közelítéssel lehetne<br />
megtenni, mint egy körzet (megye) szintjén, annál is inkább, mivel jelentõs különbségek<br />
vannak a vadászterületek között.<br />
Mivel az elhullásokat a vadászatra jogosultak nem közlik bak–suta–gida bontásban, így<br />
az alábbi számítást alkalmaztam a felnevelt szaporulat becsléséhez:<br />
ahol:<br />
FSZ t = tárgyévben a sutánkénti felnevelt szaporulat (gida/suta)<br />
TG t = tárgyévi gidateríték (db)<br />
BG t+1 = következõ évi becsült gidalétszám (db)<br />
BS t = tárgyévi becsült sutalétszám (db)<br />
BG t = tárgyévi becsült gidalétszám (db)<br />
0,5 BG t = 1:1-es ivararányt feltételezve, a sutagidák száma (1éves)<br />
0,5*BG t*0,9 = az 1 éves sutagidák termékenyülõ hányada (90%)<br />
A felnevelt szaporulat a születést követõ év tavaszára értendõ.<br />
6. ábra<br />
38
Change language