A vadgazdálkodás időszerű kérdései 2.

More documents

Recommendations

Info

mi ingadozással, majd intenzívebben –, napjainkban pedig már ismét lassuló mértékben nõ létszáma. A becslési eredmények szerint állomány nagysága elérte, sõt kisebb mértékben túl is lépte a fenntartható szintet. A harminc évvel korábbi létszámcsökkentésre napjainkban feltehetõen nem kerül sor a hatóság részérõl és az õz élõhelye is jobb, mert a nagyüzemi tömbök szétdarabolásával egy kedvezõbb növényi (táplálék-) összetételû élõhely alakult és alakul ki, amely – feltehetõen – több õzet is képes eltartani. Hogy mennyit, azt maga az õz jelzi – csakhogy ezt a jelzést idõben észre kell venni! A túlzott állománynagyságra, az élõhely telítettségére a testtömeg csökkenése, az egészségi állapot romlása, a növekvõ elhullás figyelmeztet. Erre mindenütt, de fõként a jó minõségû térségekben kell odafigyelni! Az õz további állománynövelését csak ott tartom indokoltnak, ahol élõhelyének javításáról gondoskodnak! A trófeaminõség alakulása Napjainkban az õzállomány minõségét az érmes agancsok arányával jellemezzük, holott a minõség meghatározása és jellemzése ennél összetettebb (egészségi állapota, ivari összetétele stb.). A XX. század elsõ felében, amikor jelentõsen kevesebb volt az õz, és a maitól eltérõ eloszlásban élt, az érmes agancsok alapján felállított minõségi sorrend is más képet mutatott (1. táblázat és 1. térkép). Miután meghódította az Alföld korábban lakatlan megyéit, ott kialakult egy kimagasló minõségû állomány. Ez a térség magában foglalja Békés, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs megye jelentõs és Heves megye déli területeit. Úgy tûnik, e vad számára hazánkban ennek a térségnek élõhelyi adottságai a legkedvezõbbek, s ezt az õz az agancstömegének növelésével értékeli (preferálja). Nem bizonyított, de feltételezem, hogy hazánk õzállományának genetikai képességei jók, de ahhoz, hogy a rejtett tulajdonságok felszínre kerüljenek, kedvezõ élõhelyi adottságok szükségesek. Ezek közül ki kell emelnem a megfelelõ táplálék-ellátottságot (növényi összetételt), az élõhely talajadottságait (ásványianyagtartalmát), az állomány egészségi állapotát, az élõhely nyugalmát és idõjárási viszonyait (téli havas napok száma, a hótakaró vastagsága). Kisebb jelentõséget tulajdonítok az állománysûrûségnek, az ivararánynak és az agancs alapján végzett „selejtezés”-nek. A táplálék szerepének fontosságát az agancsfejlesztésben bizonyítják a hazai és a külföldi – ma már széles körben ismert és alkalmazott – etetési technológiák eredményei. Példaként megemlítem Bayern bajorországi tanulmányát, az ebben olvasható véleményét: „Nem az õzeket kell megnemesíteni, hanem a vadászterületet!” Az 1970 és 2000 között eltelt 30 év trófeabírálati eredményei igazolják, hogy a kiváló minõség egy térséghez kötött. Továbbá igazolják azt is, hogy vannak jó és rossz agancsos évek. Ez a jó és rossz élõhelyen, a jó és a gyenge minõségû állományban egyaránt megmutatkozik. A több évtizedes „selejtezés”-nek nem tapasztalható a minõséget javító hatása, ami – elsõsorban a gyenge élõhelyi adottságok között élõ állományokban – várható lett volna. Az éremszint idõszakonkénti ingadozásában érezteti hatását a trófeabírálat szigora (1970-es évek vége) vagy a szigor megszûnése (1980-as évek). Ez bizonyos mértékben 15
Az 1890–1943 között bemutatott érmes agancsok alapján Az 1971–1980 között elbírált agancsok alapján Az 1991–2000 között elbírált agancsok alapján 16 1. térkép Az érmes agancsok alapján kiemelkedõ megyék
Page 1 and 2: A vadgazdálkodás idõszerû kérd
Page 3 and 4: Az elõadások elhangzottak az Orsz
Page 5 and 6: HAZAI ÕZGAZDÁLKODÁS IDÕSZERÛ K
Page 7 and 8: Az országos trófeabírálat ért
Page 9 and 10: vetõen, a gépjármûvek száma az
Page 11 and 12: - közép- és kelet-európai vadá
Page 13: Az ehhez hasonló szakmai tévedés
Page 17 and 18: é v suta/gida 1978 0,78 1979 0,56
Page 19 and 20: A suták korosztályviszonyairól s
Page 21 and 22: A SZOLNOK MEGYEI ÕZGAZDÁLKODÁS E
Page 23 and 24: 2. Vándorlás, mozgástér: Koráb
Page 25 and 26: os tábla közepe; meg különben i
Page 27 and 28: A BÉKÉS MEGYEI ÕZGAZDÁLKODÁS T
Page 29 and 30: Békés megye A táblázat 1965-tõ
Page 31 and 32: A bakok esetében talán valamivel
Page 33 and 34: A BÉKÉS MEGYEI ÕZÁLLOMÁNY MENN
Page 35 and 36: tuális koncepciónak megfelelõen)
Page 37 and 38: II. A felnevelt szaporulat alakulá
Page 39 and 40: 8. ábra A kérdés jelentõségét
Page 41 and 42: miatt) (10. ábra). Ebbõl is láts
Page 43 and 44: ÚJ UTAKON A BOGÁRZÓ ÉS KÖRNYÉ
Page 45 and 46: 1. fotó: A terület eddigi legnagy
Page 47 and 48: - etetés gyakorisága: hetente (in
Page 49 and 50: Kapcsolat a természetvédelemmel -
Page 51 and 52: AZ ÕZ ETETÉSÉNEK TAPASZTALATAI
Page 53 and 54: dig áttértünk a szintén Ausztri
Page 55 and 56: tálásával végezték. Az õzek k
Page 57 and 58: eredetû talajokon mérte, a legala
Page 59 and 60: ERDEI ÉS MEZEI ÕZEK SZAPORODÁSI
Page 61 and 62: 2. táblázat Õzvemhességi adatok
Page 63 and 64: nél rövidebb nyársas, villás (m
Page 65 and 66:
Irodalom: CSÁNYI S. (1988): Szám
Page 67 and 68:
Év Az õzvadászat Külföldi Belf
Page 69 and 70:
- õzbak: 10,2 - szarvasbika: 6,5 -
show all

A vadgazdálkodás időszerű kérdései 2.

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?