A vadgazdálkodás időszerű kérdései 2.

More documents

Recommendations

Info

1. diagram 2. diagram 31
A bakok esetében talán valamivel jobb a felismerés lehetõsége, mert míg a sutánál csak a testet lehet figyelembe venni, addig a baknál az agancsot is segítségül hívhatjuk a kor megállapításához. A bakok esetében a korosztályviszonyok összefüggnek az agancs paramétereivel, vagyis a kulminációs kor meghatározásával. Azt mondjuk, hogy Békés megyében a kulminációs kor 7 év. Az újabb megfigyelések alapján ezt sok szakember tagadja, és 4-5 évre teszi a kulminációs kort, mondván, az állat ekkor rakja fel a legnagyobb tömegû agancsot. A kor és az agancstömeg közötti összefüggéssel (korreláció) kapcsolatosan egy megjegyzésem van: a koefficiens 0,25 és 0,45 között változik, vagyis gyenge (Bán, Fatalin, Fodor, Szidnai). (1. és 2. diagram) 3. Az agancs Az agancsot tartjuk a minõség fokmérõjének. Az, hogy ez miért van így, ismét Széchenyi Zsigmondot kell idéznem: „Az õzagancsot a legeredetibb, a legváltozatosabb, legfinomabb trófeának tartom. Egyikük sem hasonlít a másikra, önálló egyéniség mind, értékes emléktárgy.” Talán ezért van az, hogy a selejtezés során szinte az agancs alapján döntünk, hogy a kérdéses bakot elejtjük-e, vagy kíméljük. Milyen agancs legyen a kiváló trófea, melyet érettnek minõsítünk? Nagy tömegû, szabályos, gyöngyözött és sötét színû. Ezek a tulajdonságok, melyeket el tudunk bírálni. A bakok selejtezése során két fontos tényezõt veszünk figyelembe: az egyik a tömeg, a másik a forma. A tömegrõl már szóltam; nem kívánom ezzel az Önök türelmét igénybe venni. Azonban úgy gondolom, hogy a forma megítélése fontos tényezõ lehet a jövõ õzgazdálkodásában. Mivel a vadgazdálkodásban egyre nagyobb méreteket ölt a bérvadászat, célszerû vizsgálni gazdálkodási elveinket. Minden gazdálkodást ökonómiailag is minõsíteni kell. A bérvadászat elszámolásának alapja a tömeg, nem pedig a forma – ezért a selejtezés során célszerû a formát alárendelni a tömegnek, mint selejtezési elvnek. Saját gyakorlatom erõsít meg ebben. Az eddigiek során mindössze egy vadásszal találkoztam, aki kizárólag szabályos 6-os bakot kívánt lõni – annál több volt az olyan vadász, aki azt vallotta, hogy nem baj, ha nem nagy tömegû az agancs, csak valamilyen módon érdekes legyen. A másik tapasztalatom pedig az, hogy az osztott szárú, sokágú agancs rendszerint nagy tömegû. Az õzgazdálkodás fontos minõségi mutatója az éremkihozatal. (4. táblázat) A számok azt mutatják, hogy mind az országos, mind a Békés megyei mutatók az utóbbi években javultak. Az idei esztendõ eredményei még nem ismeretesek. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy nem lesz sokkal rosszabb év, mint az átlagos. Talán az agancs esztétikai értéke hagy kívánnivalót maga után, sok háncsos bak került terítékre a vadászidény kezdetén, nem érett meg az agancs. Talán célszerû lett volna, ha a szakhatóság az õzbak vadászati idényét május 1-ére módosítja. Javaslatok az õzállomány kezelésére: 1. Ne essünk a formalizmus hibájába! 2. Lõjünk annyi sutát, mint amennyi bakot! 3. Ne csak magas hóállás esetén takarmányozzunk! 4. Legyen jelen az õzvadászat során a hivatásos vadász! 32
Page 1 and 2: A vadgazdálkodás idõszerû kérd
Page 3 and 4: Az elõadások elhangzottak az Orsz
Page 5 and 6: HAZAI ÕZGAZDÁLKODÁS IDÕSZERÛ K
Page 7 and 8: Az országos trófeabírálat ért
Page 9 and 10: vetõen, a gépjármûvek száma az
Page 11 and 12: - közép- és kelet-európai vadá
Page 13 and 14: Az ehhez hasonló szakmai tévedés
Page 15 and 16: Az 1890-1943 között bemutatott é
Page 17 and 18: é v suta/gida 1978 0,78 1979 0,56
Page 19 and 20: A suták korosztályviszonyairól s
Page 21 and 22: A SZOLNOK MEGYEI ÕZGAZDÁLKODÁS E
Page 23 and 24: 2. Vándorlás, mozgástér: Koráb
Page 25 and 26: os tábla közepe; meg különben i
Page 27 and 28: A BÉKÉS MEGYEI ÕZGAZDÁLKODÁS T
Page 29: Békés megye A táblázat 1965-tõ
Page 33 and 34: A BÉKÉS MEGYEI ÕZÁLLOMÁNY MENN
Page 35 and 36: tuális koncepciónak megfelelõen)
Page 37 and 38: II. A felnevelt szaporulat alakulá
Page 39 and 40: 8. ábra A kérdés jelentõségét
Page 41 and 42: miatt) (10. ábra). Ebbõl is láts
Page 43 and 44: ÚJ UTAKON A BOGÁRZÓ ÉS KÖRNYÉ
Page 45 and 46: 1. fotó: A terület eddigi legnagy
Page 47 and 48: - etetés gyakorisága: hetente (in
Page 49 and 50: Kapcsolat a természetvédelemmel -
Page 51 and 52: AZ ÕZ ETETÉSÉNEK TAPASZTALATAI
Page 53 and 54: dig áttértünk a szintén Ausztri
Page 55 and 56: tálásával végezték. Az õzek k
Page 57 and 58: eredetû talajokon mérte, a legala
Page 59 and 60: ERDEI ÉS MEZEI ÕZEK SZAPORODÁSI
Page 61 and 62: 2. táblázat Õzvemhességi adatok
Page 63 and 64: nél rövidebb nyársas, villás (m
Page 65 and 66: Irodalom: CSÁNYI S. (1988): Szám
Page 67 and 68: Év Az õzvadászat Külföldi Belf
Page 69 and 70: - õzbak: 10,2 - szarvasbika: 6,5 -

A vadgazdálkodás időszerű kérdései 2.

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?