test01

Ettől kezdve nem jöttem zavarba. És még mondják, hogy
van aki a saját árnyékától is fél!
1960. VIII. 8. Délután
Újabb érdekes kísérletet végeztem Miután lefeküdtem és végigcsináltam
a visszaszámlálást, elkezdődött a rezgés. Először
erős és durva volt, aztán felgyorsulva finomodott (amennyire
megállapíthattam, harminc volt a percenkénti rezgésszám, utána
pedig annyira gyors lett, hogy már csak a meleget éreztem).
Elhatároztam, hogy lassan kiemelkedek és megfigyelem
a folyamatot. Megpróbáltam, felizzott a két láb, aztán a csípő,
de semmi több! Akárhogy próbálkoztam, nem tudtam kiszabaditani
a mellkasomat és a vállamat. Nagyon különös volt.
Egész idő alatt fel-alá mozgattam a lábamat és a csípőmet.
Megnéztem őket testi szemeimmel, amelyek most mintha kancsalítottak
volna. Többször próbáltam kiemelni lábaimat az
anyagi testből, hogy aztán jobbra-balra mozgassam, majd
visszaejtsem Őket; ekkor lassan aláhullottak, és az ágy oldalát
súrolva lesüllyedtek a padlóra. Ugy folytak át az ágy szélén,
mintha nem lenne bennük csont; akár egy lassított filmen a
lomhán alálebegő rongydarab, amely meghajlik, mihelyt szilárd
tárggyal érintkezik. Nem volt följegyzésre érdemes utóhatás,
amikor visszatértem a testbe és felültem. Harminckét percig
voltam távol
1960. IX. 16. Délután
Szombaton megint kiléptem a testből, és megpróbáltam ottmaradni
ugyanabban a helyiségben. Megint szemet szúrt a
másik test furcsa, gumiszerű hajlékonysága. Ott álltam a szoba
közepén és meg tudtam érinteni a falat, amely két és fél
méterre lehetett tőlem. Először nem sikerült. Ekkor elkezdtem
nyúlni és egyszer csak ott volt a tenyerem alatt a fal. Csak