test01

mennyezeten át és néhány pillanat múlva egy másik szobában
találtam magam. Valakik ültek az asztalnál, amelyen egy
hosszú, fehér könyv volt. Fel voltam lelkesülve, de hamarosan
aggodalmaskodni kezdtem, hogyan jutok vissza és türelmetlenül
gondoltam anyagi testemre. Valósággal visszarobbantam
az anyagba. Felültem, körülnéztem, minden normálisnak tünt,
magamat is beleértve. Legalább sikerült elmozdulnom a közvetlen
szomszédságból Vajon ki lehetett az a két ember?
Látható, hogy a nemi ösztönt igazából sohasem sikerült legyőznöm,
csak félretolnom, miközben elismertem és méltányoltam
a létezését. Az ötletet Gene Autry szerelmi jelenetéből
merítettem. Egy tipikus westernben Gene legyőzi a gonoszokat,
és a megmentett hajidont odavezeti a cserény kerítéséhez.
Közelebb lép hozzá és megjegyzi, milyen szép haja
van, akár egy arany pej ló sörénye. A lány szerelmes tekintettel
hajol oda hozzá. És mikor a nézők (és a lány) már bizonyosak
a csókban - a lány mellesleg föl is kérte, hogy csókolja
meg - akkor az öreg Gene azt mondja: „Hát persze, Susy
Jane - de előbb danolnék neked eggyel." Azzal előránt a
semmiből egy gitárt és dalolni kezd a lovakról. A lányt
egyébként a dal után sem csókolta meg, mert más jelenet következett,
még mielőtt végére ért volna a nótának. Tagadás
helyett halogatás, ez volt a fegyver, amely felszabadított a nemi
ösztön uralma alól. A szex persze megmaradt és az első
adandó alkalommal visszatért. És ezek az alkalmak a Második
Állapotban is előfordultak, csak más formában.
A „más" nagyon pontatlan kifejezés. A földi szexualitás akció-reakciója
gyatra másolat vagy halotthalvány utánzat a Második
Állapotban átélt össze forráshoz és eggyéolvadáshoz képest,
amelyben nincsen semmi „szexuális", úgy, ahogyan mi
értjük ezt a szót A földi gerjedelem olyan, mintha ködösen
emlékeznénk a Második Állapot érzelmi csúcspontjaira és azt
próbálnánk lefordítani az aktusra. Ha ezt nehéz tudomásul
venni, akkor vizsgáljuk meg tárgyilagosan tulajdon vágyainkat,
megszabadítva őket a belénk nevelt gátlásoktól. Dobjunk