test01

Ha cz igaz, akkor ki vagy mi vagyok én? Ahhoz biztosan
elég Öreg vagyok, hogy új életet kezdjek egy tibeti kolostorban.
Egyre fájóbban egyedül éreztem magam. Itt nem remélhetek
válaszokat. A mi kultúránktól nem.
Ekkor fedeztem föl, hogy létezik egy „alvilág" az Egyesült
Államokban. Épp csak ezt nem tiltja törvény, tagjait nem üldözik
és nem is fogják perbe. Ritkán érintkeznek az üzlet a
tudomány, a politika és az úgynevezett művészetek világával.
Létük nem korlátozódik az Egyesült Államokra, jelen vannak
minden nyugati civilizációban.
Sokan vannak, akik talán futólag hallottak róluk, véletlcnül
kapcsolatba kerültek velük, és azzal intézték el őket, hogy
ezeknek nincs ki mind a négy kerekük. Az underground tiszteletre
méltó tagjai csupán akkor árulják el érdeklődésük tárgyát
vagy meggyőződésüket, ha tudják, hogy mi is a klubhoz"
tartozunk. Tapasztalatból tudják, hogy ha kitárulkoznának,
a lclkiatyák, ismerősök, munkáltatók, de még a barátok
is kárhoztatnák Őket.
Gyanítom, milliókra rúghat azoknak a száma, akik megfelelnek
a minősítésnek. Megtalálhatók az élet minden területén,
vannak köztük tudósok, pszichiáterek, orvosok, háziasszonyok,
egyetemisták, üzlctemberek, kamaszok és legalább néhány
papja a hivatalos egyházaknak.
A földalatti mozgalom minden jellemző vonása illik rájuk.
Apró csoportokban szoktak összegyúlni, feltűnés nélkül, gyakran
félig-meddig titokban. (Többször előfordul, hogy nyilvánosan
hirdetik meg az eseményt, de a hirdetést csak az tudja
megfejteni, aki „benne van a buliban"), ügyeiket kizárólag
egymással szokták megvitatni. Csupán a család és a barátok
(akik valószínűleg maguk is részt vesznek a mozgalomban)
ismerik a csoporttagok titkos érdeklődését és életéi. Ha rákérdezünk
valakinél, az tagadni fogja. Érzelmileg és értelmileg is
elkötelezik magukat az ügy mellett. Ennek a mozgalomnak
megvan a maga irodalma, nyelve, technológiája, sőt a maga
félistenei is.
Nagyon laza szerkezetű. Hagyományos értelemben nem is