Magyar remekirók : a magyar irodalom fömüvei

114 !• Hitvitázó munkákserkengetvénmagát, szép énekléssel elszámlálja azIsten teremtett állatait. Szent Ágoston pedig magárólazt írja, hogy mikor idt vehet foglalatosságaitól, azIsten alkotmányát gyönyörséges elmélkedéssel vizsgáljaés ezzel úgy felgerjed isteni szeretetre, hogy aremélt boldogságnak elljáró zsengéjét láttatik érezni :Ssepe istud facio : hoc me delectat ; et ab omnihus aciionibusnecessilatis, quantum relaxari possum, ad istam voluptalemrefugio : "Neque in his omnihus qux percurro, reperiotutum locum animx mese, nisi in te, quo colligantur sparsamea. "Et aliquando intromittis me in affectum multum, inusitatum,introrsum, ad nescio quam dulcedinem : qux si perficiaiurin me, nescio qui dérit, quod vita ista non érit.i. Hasznai a teremtett állatokról való elmélkedésnek-A bölcs mondása szerint a teremtett állatok egérfogókelepczék a balgatagoknak : Taclx süni in muscipulampedibus insipientium. De az okos embernek garádicsokés lajtorják, melyeken Istenhez járul. Azért ateremtett állatokról való mélyebb gondolatból háromrendbeli haszon származik az emberben.Az Isten ismereti. A Hercules l?ba nyomdo-Eis :kát fövenyben látván Pitagoras, minden egyéb tagjainaköregségét feltalálá az egy lábhelybl. Apelles egyvékony vonítást tevén a Protogeres elkezdett képén,melybl megismeré az okos ember, hogy Apelles voltházánál. Mi is a világ részeinek szép rendes állapotából,az egek forgásának, az esztendk részeinek állhatatosés alkalmatos változásából nyilván ismerhetjük avégetlen hatalmú és bölcseség Istennek gondviselését.A teremtett állatok nagy volta Istenünk végetlenségét,ékessége szépségét, erssége hatalmát, fényességedicsségét, édessége sok vigasztalásokkal bvelkedjóvoltát adja értenünk: mivel valami a kútfbl származik,azzal bvelkedni kell a kútnak. És senki aztmásnak nem adhatja, a mi magában nincsen vagytulajdon neme szerint, vagy eminenter felsbb és