Magyar remekirók : a magyar irodalom fömüvei

:;24* U. Prédikdczió.giról és egyéb jóságiról, hanem csak hozza el, melyszorgalmatos gondot viselt fiaira, leányaira: kikbennoha szép atyafiúi szeretetet és küls jó erkölcsötlátott, noha semmi feslettségét bennük nem sajdítottmindazáltal félvén, hogy szivükben ne vétkeznének,mindennap áldozott Istennek érettük, mert tudta, hogy:Utile est móri sine filiis, quam relinquere filios impios,hasznosb maradék nélkül meghalni, hogy sem istentelenfiakat hagyni és jobb egy istenfél magzat ezergonosz fiúnál.Ha semmi parancsolatot nem adott volna Isten afiak nevelésérl, a természet oltotta a szülékbe szülöttükrevaló jó gondviselésnek szikráját és az okosságnakvezérlése arra viszi ket, hogy akiket szültek, azokatrizzék és jól neveljék. A fiakat, leányokat SzentJerónimus házasság viráginak nevezi ; tehát mint a virágotrizni kell, hogy el ne hervadjon :úgy azokat isvigyázásban kell nevelni, hogy meg ne rosszúljanak.A fiak : Magnum pretiosumque depositum filii : ingentiillos servemus cura, ne fur auferat; Istentl adatottkincs és gazdagság, úgymond aranyszájú Szent Jánostehát mint a kincset rzik és öregbítik az emberek, aa fiakat is szorgalmatosan kell minden jóban öregbíteni.Méltán írja tehát Szent Ambrus, hogy : Barmoknáloktalanabbak, a kik gyermeküket jól nem nevelikmert ha a medve nem szánja fáradságát, hanem gorombakölykeit addjg nyalogatja, míg valami formátnem ád nékik, miért nem kell embernek hasonló bajlódástfelvenni gyermekének neveléséért? AranyszájúSzent János tovább mégyen és azt meri mondani, hogya mely atyák jóra nem tanítják gyermeküket, vétkesbekazoknál, a kik kicsiny korukban megfojtják ket: mertezek csak testüket ölik meg, de amazok testestül-lelkestülörök halálra vetik. Végezetre a Szentlélek aztmondja, hogy minden kegyetlen oktalan állatnál vadabbak,kik gyermeküket jól nem nevelik, hanem úgybánnak vélek, mint a strúczmadár, kirl Szent Jób írja,