Magyar remekirók : a magyar irodalom fömüvei

'Tévéiek- 2 9]]].1633 januárius 5.Szolgálatom ajánlása után, az Ur Istentül kegyelmednekaz uj esztendben jó egésséget, és mindenüdvösséges jókat kívánok, asszonyommal és az kegyelmedszerelmes gyermekivel egyetemben.Az kegyelmed becsületes levelét, melyet Váradról24-a Novembris irt, csak szintén ma hozá ide egyledniczei gyalog ember. Bizony dolog, hogy én alkalmasbnakÍtéltem volna, ha az elbbi, st gyakran újíttatottajánlás szerént, egyenesen császár felségéhezküldötte volna kegyelmed bizonyos emberét. Ugy itélemhamarébb és jobban végezhettek volna. Mert olymessze levén uraktól a commissariusok, gyakran kelletikpostákra várni. És a commissariusok soha nem olyszabadosok az végzésben, mint az úr.Ugy vagyon az Ostrosith uram commissiójában ésinstructiójában (melyet én velem késn közlöttek volt)volt emlékezés, hogy commissió legyen. De azért volt,mert ugy tetszik az kegyelmed becsületes követi nekjövetele kétséges volt ; mert ha az bizonyos lett volna,okvetlen azokra várakoztak volna.Épen oly akadály a mint kegyelmed tudja, hogyOstrosith uram késn érkezvén udvarhoz, és relatiójátkésn przesentálván, azt szent-innepre nézve is, nemvolt lehetséges, hogy az hagyott napra 'Eperjesre gyljeneka commissariusok, hanem a mint kegyelmednektudtára vagyon, egy holnappal tovább kellett haladni.megcsalatom) hogyÉn ugy gondolkodom (noha talámmég most is jobb volna arra nézni, hogy az kegyelmedsokszor iteralt ajánlása szerént, udvarhoz küldené kövelét.Mert a minem dolgok fenn forognak, azoknak derékveleje, ugyancsak a munkácsi és mádi dolog, mivel atöbbibe nem igen nehéz egyezés lehet. — Azokrólpedig nem látom mit végezhetnek a commissariusok,mivel az, egy részre törvényt illet, et fundamentaliter