Magyar remekirók : a magyar irodalom fömüvei

Levelek- 199X.1634 augusztus 1.Ulustrissime princeps, domine observandissime.Szolgálatom ajánlása után Istentl kegyelmednekaszonyommal és szerelmes gyermekével egyetembenminden jókat szívbl kivánok. Noha a kegyelmed jámborszolgája beteg ágyamban és nyomorult állapotbantalált, mindazonáltal nagy szeretettel megolvastam mindanyilván való levelét kegyelmednek, mint a titkos irást,És felségének császár urunknak megjelentettem, amit kegyelmed confidenter velem közlött. És felségénekszorgalmatos gondja volt arra. Írja kegyelmed,hogy a minem dolgokkal Bercsényi uram visszajöttkegyelmedtl, azokról hamar való resolutio kívántatnékinnen a részrl. Én nem egyszer, hanem egynehányszorszorgalmatosan megolvastam, a minemválaszszal bocsátotta kegyelmed Bercsényi uramat ésa mint kegyelme mondja, azt ugyan szórói-szóra akegyelmed szavai után irta a kegyelmed Íróasztalánál.De én abban semmi nem do'got nem találtam, amelyrl valami resolutio kivántatnék felségétl. Mertkegyelmed mindeneket csak függben hagyott és ajövend eventusokra mutatván, sem a maga resolutiojátki nem nyilatkoztatta, sem pedig valami kívánságátnem jelentette, melyre császár urunknak resolutiojakivántatnék. És ez volt az oka, hogy én sem tudtam,mirl kellessék felségének resolutioját kívánni. Nohaabban bizonyos vagyok, hogy valami lehetséges a kegyelmedés a több keresztyén fejedelmek oltalmára,azt felsége el nem mulatja. És noha most a belshadakozások nem kicsiny akadékot szereznek, de Istennekneve legyen áldott, nem oly állapotban vagyonfelsége, hogy minden fogyatkozása nélkül tíz vagytizenkétezer embert ne adhatna, ha valahová a szükségkivánná. Ezeltt egy héttel történetbl úgy találták aszegény Aldringert lni egy musquetával, hogy mind-