Magyar remekirók : a magyar irodalom fömüvei

;i i 6 /. Hitvitázó munkákazIsten jóvoltát, hatalmát, bölcseségét ismertetik ésmint grádicsok Isten ismeretére emelnek. Mivel mindenállatok azt kiáltják: Ipse fecit nos, ei non ipsi noshogy Isten teremtette ket. és nem magoktól lettek.Azért miképen ama nevezetes képíró Fidias oly mesterséggelbeirá a Minerva képébe maga ábrázatát,hogy ezt különben le nem törölhették, hanem az egészképet egybe rontván : úgy az Isten minden teremtettállatban oly jelenségét hagyta bölcs hatalmának és hatalmasistenségének, hogy nem különben, hanem azegész természet romlásával lehet ezeknek titkolása.Második haszna a teremtett állatok ismeretének az,hogy ez által gerjed bennünk az isteni szeretet éshálaadásra indíttatunk. Azért mondja szent Basilius,hogy mikor egy füvecskét látunk, isteni szeretetre indíttatunk,ha meggondoljuk, hogy ezt Isten nem magáért,sem az angyalokért vagy oktalan állatokért,hanem Tterbam serviluli hominis, a hegyek tetején zöldelfüvet emberek szolgálatára teremtette. Mert azember szkölködik az oktalan állatok nélkül, hogy húsávaltápláltassék, brével és gyapjával ruháztassék,erejével földjét szántsa, terhét hordozza, gyalogjárástólmegmentse. Ezek pedig az oktalan állatok fveltápláltatnak ; a füvek nem nnek különben, hanem haesvel öntöztetik a föld; az esk másképen nem lehetnek,hanem ha a tengerbl és folyóvizekbl pára emeltetik,a földbl pedig gzölg füstök támadnak és szeletindítanak, mely a felhket elterjeszti a föld kerekségére.Ezek a párák és füstök különben fel nememelkednek, hanem a nap és csillagok erejével. Annakokáért mind az egek az szép forgásival, mind azesk és mezei virágok az ember szolgálatára, hasznáraés tisztességes vigasztalására teremtettek. Azt kívánjaazért ez a szent Doktor, hogy midn egy szép virágotkezünkbe veszünk, egy árnyéktartó zöld ágat megtekintünk,Istenhez emeljük lelki szemeinket és dicsitsüktet, ki ennyi szépséggel ékesítette az elhervadóvirágot, hogy a mi szemünket gyönyörségesen legel-