Magyar remekirók : a magyar irodalom fömüvei

a ji 11. Politikai röpirat.halt meg, csak egy nádorispán sem volt Magyarországbanmind ezerhatszáznyoJczadik esztendeig, melybenUlésházi választatott, mindazonáltal azonközben, ezerötszázhatvanharmadikesztendben, Szt. Mihály havánaknyolczadik napján Maximilián, ezerötszázhetvenkettdikesztendben, Szt. Mihály havának huszonötödiknapján Rudolfus magyarországi királyokká szenteltettenek,nádorispánnak segítsége nélkül. Minap is a boldogemlékezet második Mátyás nádorispán nélkülválasztatott, mert meglévén a királynak választása,azután neveztetett a nádorispán.Végezetre gylölséges mardosó beszéddel ezt adjákhozzá, hogy az egyházi rend és Pázmány zászlója alatt,vitézked (urak) világi urak a vallásnak szabadságárólvaló bécsiarticulust ersen ostromlottak.De itt is sokkal különben vagyon a dolog. Mertnoha az egyházi rend eleitl fogva ennek a szabadságengedelmének nyilván ellene mondott és nem javallottá,mindazonáltal midn eszébe venné, hogy nem okosemberhez illend hiábavaló ellenkedéssel csak gylölségetkeresni, azt a bécsi articulust nem igyekezettostromlani, hanem az ellenkezk újigyekezetinek erejeés lelkiismerete szerint ellene állott.Melyet hogy nyilvábban megértsünk és a katholikusokügyének igazsága kitetszék, a dolgot eredetitl fogvahányjuk meg.1606. esztendben, a bécsi megbékélésben a vallásokbanvaló szabadság megengedtetett az uraknak,nemeseknek és szabad városoknak, a végekbeli magyarvitézeknek és a privilegiumos avagy szabados mezvárosoknak,melyek közbevetés nélkül a koronához tartoznak,akkor semmi szabadság nem adatott, a parasztságnak,sem az urak mezvárosinak és faluinak.Azután j6o8. esztendben, a második Mátyás királykoronázat jakor ez a szabadság ki terjesztetett a falukrais és a mezvárosokra és ahhoz képest az urak jobbágyiraés parasztira. Mindezekben pedig az engedésekbenúgy engedtetett a szabadság, hogy a templo-