Az egyetem eszméje és típusai

15belekapcsolódni Európa szellemi életébe. Ez könnyebb voltiákkor, mert ennek a szellemi életnek nemzetközi jellege volt. .A középkori egyetemen a theológia uralkodott, mégakkor is uralkodott, ha nem volt theológiai fakultása. Tanáraipapok voltak s hallgatóinak nagy része is papnövendék,sőt fölszentelt pap. Csak később foglalnak helyet közöttüknagy számmal világiak. Pl. a pécsi egyetem tanárairól tudjuk,hogy papok voltak, Ahány hallgatóról pedig adatunkvan, az mind papnövendék.Ez természetes is, mert abban a korban a vezető állásokatpapok töltötték be. Csak lassankint veszi át a világi elema jogi és orvosi pályán a helyet. Mert az orvosok is kezdetbena papi rendből kerülnek ki, s csak III. Honorius pápa(1216-1227) tiltotta meg a világi papoknak, hogy orvostudománnyalfoglalkozzanak. Az egyház máskor is megtiltotta,hogy a papság az orvostudományt s a világi jogot művelje.Nálunk Magyarországon azonban az orvosok nagyrészt papokvoltak. IV. Orbán pápa 1263. október 3-i kelettel azesztergomi érseknek fölhatalmazást adott arra, hogy a papságazon részét, mely jogot vagy orvosi tudományt hallgatott,az egyházi kiközösítés alól feloldozhassa. 25 *A középkor igazi tudománya a skolasztikus filozófia.Ennek a szelleme hatja át a többi tudományt is. A felvilágosodásszázada nagyon elítélő módon nyilatkozott erről atudományról, mint általában a középkor szelleméről. Mamár megváltoztak e tekintetben a nézetek. „Wer von derSkolastik missächtlich redet, der vergisst das letzten Endesauf sie die freie wissenschaftliche Arbeit an unseren Universitätenzurückgeht, die Skolastik die Voraussetzung dafürund der Weg dazu gewesen ist” − mondja Th. Ziegler. 26A skolasztika alapjában az elme iskoláztatása, dialektika,melynek alapját Aristoteles vetette meg, s bár kötöttformákkal dolgozik, benne mindamellett eredetiség, önállóság,finom elmééi és szellemesség lehet. Abaelardot épen eza finom elmééi, ez a szellemesség tette híressé, s az ő Sic etnon-ja példája mindezeknek.25 Békefi: Árpádkori közoktatásügyünk, stb. 52. 1.28 Th. Ziegler: Über Universitäten und Universitätsstudium. Leipzig,Teubner 4. 1.