Az egyetem eszméje és típusai

18IV.A P á z m á n y P é t e r - e g y e t e m a l a p í t á s a .Ez a kor nálunk is nemcsak a dúló török háborúk, de asok pártviszály és felekezeti harc ideje.Mégis épen e nehéz viszonyok között, midőn hazánkszét volt darabolva, nagy része török uralom alatt, a meglevőrész pártokra szakadva, vitákba és viszályokba merülve,jutott Pázmány Péter, ez a rendkívüli egyéniség, koránakegyik legkiválóbb alakja, arra az elhatározásra, hogy magyaregyetemet alapít. Erre a célra elsősorban azt az összegetszánta, amellyel neki a király római útjának költségeifejében tartozott. Ez 40.000 forint volt. Ehhez hozzáadott20.000 forintot, melyet később 60.000 forintra egészített ki.Ezt a 60.000 forintot fegyveres kísérettel Bécsbe, a JézusTársaság házába vitette. 31Voltaképen érseki székhelyén, Esztergomban óhajtottaaz egyetemet fölállítani. De Esztergom török megszállás alattállott, az ő székhelye is, a káptalané is Nagyszombat volt.Egy ideig habozott, hol állítsa fel az egyetemet, Pozsonybanvagy Nagyszombaton, s végül Nagyszombatot választotta,de alapító-levelében kimondotta, hogy ha az ország a törökjárom alól fölszabadul, az egyetem az esztergomi egyházmegyeterületén lévő más városba is áthelyezhető.Pázmány az egyetem vezetését a Jézus Társaságra bízta,s így tanárai a Jézus Társaság tagjaiból kerültek ki, mintahogyan ebben az időben külföldön is a legtöbb katholikusegyetemen történt.Az egyetemet Pázmány Péter kérésére II. Ferdinánd az1635. október 8-án kiadott szabadalomlevelével megerősítette,s mindazokkal a jogokkal és kiváltságokkal fölruházta,melyekkel a német birodalmi és örökös tartománybeli, nevezetesena kölni, a bécsi, mainzi, ingolstadti, prágai, olmiitziés gráci egyetemek élnek. 32A nagyszombati egyetem azonban egyelőre csak theológiaiés filozófiai karból állott, jogi és orvosi kara nem volt,s ezért a pápa vonakodott is fölruházni az egyetemek kivált-31 Pauler: A budapesti tudományegyetem története. Budapest, 5. l.32 L. Pauler 7. 1.