Az egyetem eszméje és típusai
Az egyetem eszméje és típusai
Az egyetem eszméje és típusai
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
10bolognai. Amaz alapformája a francia-, angol- <strong>és</strong> németországiegyházi mester<strong>egyetem</strong>eknek (universitas magistrorum),emez meg Olaszországban <strong>és</strong> a Pyrenaei-félszigeten atanulók <strong>egyetem</strong>einek (universitas scolarium) szolgált min-tául.” 6 Ámde nem mindenben. Denifle helyesen látja meg,hogy az orvosi kar kiinduló pontja más. <strong>Az</strong> orvosi karokSalerno <strong>és</strong> Montpellier hatása alatt fejlődnek, bár kezdettőlfogva a legtöbb <strong>egyetem</strong>en tanítják az orvosi tudományt.<strong>Az</strong> első német <strong>egyetem</strong>et 1343-ban Prágában alapítottaIV. Károly császár. Ennek az a magyarázata, hogy Németországszámos apró államra volt szétszaggatva, s nagyobbterület fölött csak két család uralkodott: a Luxenburgok <strong>és</strong>Habsburgok. IV. Károly uralma alá tartozott Csehország is,s hatalmának <strong>és</strong> családja uralmának biztosítása volt célja. <strong>Az</strong><strong>egyetem</strong> alapításával is ezt a célt akarta szolgálni.Ezen az <strong>egyetem</strong>en négy corporatio volt: a cseh, bajor,szász <strong>és</strong> lengyel. <strong>Az</strong> <strong>egyetem</strong> szervezetének schemája ezentúl: négy kar, négy corporatio (natio). De csakhamar kitörta nemzetiségi viszály. A csehek ugyanis azt követelték, hogynekik 3 szavazatuk legyen, a többi három nemzetnek pedigösszesen egy. Ennek a viszálynak volt azután k<strong>és</strong>őbb a következményea lipcsei <strong>egyetem</strong> alapítása. Midőn a királyitanácsosok előbb 1385-ben, majd 1409-ben teljesítették a csehekkívánságát, a német hallgatóság kivonult Prágából, MagisterJohannes von Münsterberg vezet<strong>és</strong>e alatt, s Lipcsébement, ahol Frigyes <strong>és</strong> Vilmos, Thüringia grófjai <strong>és</strong> Meiszenőrgrófjai <strong>egyetem</strong>et alapítottak, melyet V. Sándor pápa 1409szeptember 9-én decretumával elismert.Ezután következik időrendben a krakkói <strong>egyetem</strong>, melyet1364-ben Nagy Kázmér, lengyel király alapított, majdegy évvel k<strong>és</strong>őbb, 1365-ben, a bécsi, IV. Rudolf osztrák hercegalapítása. Érdekes, hogy a hallgatóság mindjárt alapításakornégy nemzetre oszlott: az osztrák, szász, cseh <strong>és</strong> magyarnemzetiségre.Látjuk, hogy a magyarság mily korán belekapcsolódikaz európai kulturális áramlatokba. De már előbb is van tudományosélet a magyar népnél, s ezt Denifle is elismeri, 7 ki6 Békefi: A pécsi <strong>egyetem</strong>. Budapest, 1909. 5-6. 1.7 Denifle, 413. l.
Change language