Az egyetem eszméje és típusai

24ugyanazokat a kultúrideálokat tartják szem előtt, mint anémetek, főkép a szellemi tudományok terén a német ideálizmushatása alatt állanak, s ma a szellemtudományi szintézisirányát szolgálják, s ebben mint vezető folyóiratot aMinervát jelöli meg. 48Az egyetemek történelmi típusai tehát különböző korszakokbana következők: a skolasztikus típus (Paris), a jogitípus (Bologna), a szakiskolai típus (Franciaország), a humanistatípus, a református és katholikus típus (Németország), arenaissance-típus, a fölvilágosodás által teremtett típus, anémet ideálizmus típusa.VII.A francia és angol egyetemek.A francia egyetem elsősorban pályákra képző szakiskola.Franciaországban az egyetemek egészen a forradalomigmegtartották középkori jellegüket. 49 A forradalmi eszmékaz egyetem átalakítását is követelték, de ebből csak azmaradt meg, hogy az egyetem állami intézménnyé lett. Napoleon,ki „nagyszerűen értette, hogyan kell a forradalmi újításokatelnyomni és egyúttal továbbfejleszteni” 50 császári egyetemetalapított, de ezt a díszes kiváltságot az egyetem azzalfizette meg, hogy elvesztette szabadságát. Csak a harmadikköztársaság adta azt vissza, s mondotta ki elvben a tanításszabadságát. A franciát a szabadság szeretete hatja át, s eza szellem jellemzi a mai francia egyetemet is, − írja Ruyssen51 − tudományszomj, a világos fogalmak szeretete, gondolkodás,sőt bírálás, de alapjában több törekvés a szabadságra,mint szolidaritásra.A francia egyetemen a pozitivizmus szelleme, a racionálisgondolkodás, uralkodik. Bár az egyetem foglalkozik a tudománytovábbfejlesztésével is, elsősorban mégis az életpályákrakészít elő.48 U. o. 94. 1.49 Fr. Laue: Das französische Schulwesen. Leipzig, 1926.50 L. Liard: L'enseignement supérieurs en France. Paris, 1888-1894.51 Th. Ruyssen: Das Universitätsideal in Frankreich. Die Universi-tätsideale der Kulturvölker. 47. 1.