Az egyetem eszméje és típusai

41corporatiókat alkotnak, 4. az egyetemnek önkormányzatavan, 5. az egyetemnek jogai és kiváltságai vannak, 6.. azegyetem e jogokat és kiváltságokat valamely tekintélytől, apápától vagy fejedelemtől kapja.Idők folyamán az egyetemnek ezek a külső kellékeitöbbé-kevésbbé módosulnak, de lényegükben mind e mainapig megvannak.A fakultások lényeges alkotó elemei az egyetemnek,hiszen eredetileg úgy keletkeztek az egyetemek, hogy afakultások egyesültek. A fakultások száma, sőt helyzeteváltozhatik. Legtöbb változáson az artes, a filozófiai fakultás,ment keresztül.Az egyetem a tanárok és a hallgatók összessége, s ezt azösszességet önkormányzat tartja együtt. Az önkormányzatazáltal keletkezett, hogy a hallgatóság szervezkedett, corporatiókatalkotott natiok, nemzetek, szerint. A rector kezdetbencsak e corporatiok feje, így érthető, hogy a rectort acorporatiok választják, s nem az egyetemi tanárok, csakkésőbb, a XIV. században lesz a rector az egész egyetemkormányzója. A rector, a dékánok, a tanárok helyzete különféleidőkben más és más.Az egyetem tekintélye azonban azon alapszik, hogykiváltságai és jogai vannak. Ezek az alapítólevélben föl vannaksorolva. Ezek a jogok és kiváltságok is változnak időkfolyamán, ám lényegben ma is megvannak. A legfontosabbezek közül az, hogy az egyetem tudományos fokozatokat(gradusokat) adhat. Ezt más főiskola nem teheti. Ezt azegyes fakultások sem tehetik, ezt csak a fakultások összessége,az egyetem adhatja. Ilyen fokozatok voltak a baccalaureatus,a magisteri és doktori fok. Ma már csak kevés egyetemenvan meg valamennyi, pl. Anglia és Amerika még fönntartotta,a legtöbb ország már csak a doctori fokot tartottameg.A legújabb időkig az egyetemek e fokozatait mindenország egyformán tiszteletben tartotta, s respektálta. Ma, avilágháború után, az ellenséges államok egymás doctorioklevelét nem fogadják el.Pedig ez az egyetem privilégiumainak kezdete.III. Honorius pápa 1233-ban alapelvül mondta ki azt,hogy az egyetemnek megvan a venia legendije (azaz elő-