Az egyetem eszméje és típusai

36már a tanítása is olyan, hogy a továbbfejlesztésre nevel. Äsúly tehát nem azon van, hogy a vizsgálatokon követelt anyagota tanár a maga teljességében előadja, mondhatni, a hallgatókata vizsgálatokra előkészítse. Hiszen ha a hallgató −mint érettségi bizonyítványa tanúsítja − a főiskolai tanulmányokraérett, akkor a vizsgálatokra önállóan is elkészülhet.Az egyetemi tanítás célja épen az önálló munkára valótanítás, s így nem baj, hogy a tanár az anyagot nem végziel, hiszen a hallgató megtalálhatja azt a könyvekben. Perszenem egy könyvben. Teljesen ellenkezik az egyetemi tanulmányszellemével egyetlen könyv − bármily kitűnő könyv− betanulása. Az egyetemi hallgatónak minden tárgyranézve sok könyvet kell áttanulmányoznia, s abból a sokbóla hallgatónak magának összeállítani azt, amit tudni óhajt.Az egyetem megtanítja a hallgatót tudományos munkára, sehhez nem elégséges az előadások hallgatása, a hallgatónakrészt kell vennie a tudományos kutatás munkájában, amenynyireazt képessége és hajlandósága engedi. Csak ha abbanrésztvesz, akkor érzi, mi a tudomány.A tanár személyes hatását ép ezért nem lehet kikapcsolni,még ha a könyvek, folyóiratok, sőt a technika vívmányai:a vetített képek és filmek, a grammofón és a rádiósegítik is a hallgatót a tanulásban; mert a személyes érintkezés,az ösztönzés, az irányítás, amit a hallgató kap, amieszméket ébreszt és ösztönzést ad, talán mindennél fontosabb.Ilyen kontaktust és kölcsönös hatást nem lehet létesítenimásként, mint kölcsönös érintkezéssel.Nem minden tanár nagy felfedező, nem is lehet az, némelyikmár tárgyánál fogva sem. De a világra szóló felfedezéseklétrejöttében nagyon sok tényezőnek van szerepe,gyakran a szerencsének, a körülményeknek is. A tudománytovábbfejlesztése azonban nem csupán nagy felfedezésekbőláll. A tudomány továbbfejlesztésén ma a tudósok ezrei dolgoznak,sőt a világ tudósai állandó kutató munkában vannak, sigyekeznek ezt a munkát szervezni, s bizonyos terv szerinttovább folytatni. A sok ezer tudós munkájának összehatásábólfakadnak a nagy fölfedezések. Néha évtizedekig élneka tudat alatt, végül egynél, az utolsó ponton, fölszínre bukkannak.Néha többeknél is a világ különböző pontjain. Innena prioritási viták.