Az egyetem eszméje és típusai

7a célkitűzésnek mindig van: ez pedig a tudomány művelése.A változatosság abban mutatkozik, hogy mely tudományokat,s hogyan, mily vonatkozásban, műveli az egyetem,így az egyetem kialakulása, szervezete s működése függattól, mi a felfogásunk a tudományról; változatai a tudományfogalmának változásaival függnek össze.Harmadik lényeges vonása az, melynél fogva az egyetemetnémelyek iskolának tekintik. Ez pedig az, hogy tanít,de nem úgy, mint az iskola, nem kötött tanterv szerint, hanema hallgató önmunkásságának a legteljesebb mértékűigénybevételével, bizonyos szabadsággal az önálló tudományosmunkára nevel.II.Az egyetem kezdete.Az egyetem e három jellemvonása különbözőképen módosulkülönböző korszakban, különböző népeknél a korszellem,a világnézet, a tudományról való felfogás, s a gyakorlatiszükségletek szerint.Az egyetem, mint intézmény, a középkor alkotása. Azókori iskolák, még a legmagasabb iskolák sem tekinthetőkegyetemeknek. Nincsen intézményszerű jellegük, s nincsenlegtöbbször szervezetük sem, de ha van is szervezetük, teljesenhiányzanak az egyetemet jellemző vonások, inkábbegyes személyekhez vannak kötve, ilyenek Platon, Aristoteles,Pythagoras iskolái.De kétségtelen, hogy amannak a felfogásnak megvan amaga gyökere, mert a görög tudósok dialógusai valóban tudományosvitatkozások, s céljuk az igazság keresése. íly értelembenvalóban Platon akadémiája s Aristoteles Lykeiona azegyetem kezdetei. De kezdetei azért is, mert ezek a mai tudománykezdetei. Platon a tudomány eszméjének örök időkrevaló nagy képviselője, s Aristoteles a tudomány első rendszerezője,a mai tudományos disciplinák igazi megalkotója.Ám az ő iskolájuk mégsem iskola, s nem is egyetem, csakaz ő személyes vonzóerejük által egybesereglett, s köréjükcsoportosult, művelt görög ifjak gyülekezete, az önzetlenül,magasabb lelki életre vágyódók egy kisded csoportja.Némelyek ugyan azt állítják, hogy az egyetemek ezek-