10.07.2015 Views

Az egyetem eszméje és típusai

Az egyetem eszméje és típusai

Az egyetem eszméje és típusai

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

29mert ezek a különböző intézeteknél nagyon változatosak.A keleti államok intézetei inkább az angol intézetekhez hasonlítanak,a nyugatiak inkább eredetiek, s a helyi viszonyokhozalkalmazkodnak.A college megfelel az angol „pass”-tanfolyamoknak, az<strong>egyetem</strong> a „honours”-oknak. A college-be külön vizsgálatalapján vehető fel a hallgató. Ε célra külön vizsgáló bizottságműködik, mely mindenütt, ahol kellő számú jelölt jelentkezik,megtartható, pl. Parisban, Londonban is. Ε vizsgálathelyett elfogadhatók elismert magasabb iskolák bizonyítványaiis. A felvétel feltételei különbözők, de abban egyeznek,hogy bizonyos életkort (rendszerint 18 éves korig, delegkisebb életkor a 16 év), s bizonyos előképzettségetkívánnak.A felvételnek azonban van két olyan feltétele, mely nálunknincs meg. <strong>Az</strong> egyik az, hogy a jelöltet valamely közéletiegyéniség ajánlja. <strong>Az</strong> amerikai ezt term<strong>és</strong>zetesnektalálja, s garanciának tekinti. 59A másik pedig a psychológiai vizsgálat. Ε vizsgálatracsak azokat bocsátják, kik jó iskolai bizonyítványokat mutatnakfel. De az iskolai bizonyítványokat kieg<strong>és</strong>zítik apsychológiai vizsgálatok, melyeket először a Columbia<strong>egyetem</strong>alkalmazott. A „test”-eket Thorndike, a jeles psychológus,dolgozta ki. Alkalmat az adott rá, hogy a Columbia-<strong>egyetem</strong>köteles volt a newyorki High School végzett tanulóitfelvenni. Ezért életbeléptette ezt a psychológiai vizsgálatot,s most csak azt veszi fel, aki ezen a vizsgálaton megálljaa helyét. így csak a kiválóak jutnak be a Columbia<strong>egyetem</strong>re.1920 óta ezt a módszert több, mint 200 Collegeéletbe léptette. 60Amerikában rengeteg számú college <strong>és</strong> <strong>egyetem</strong> működik,de ezek értéke nagyon különböző. <strong>Az</strong> állami <strong>egyetem</strong>ekmellett nagyszámú magánfőiskola működik, Kartzkeszerint: 769, ezek között azonban, mint Flexner mondja,csak 20 jöhet mint európai értelemben vett <strong>egyetem</strong>, számításba.61 A legrégibb ezek közül a Harvard-<strong>egyetem</strong>, me-59 G. Kartzke: Das amerikanische Schulwesen. Leipzig, 1928. 147. l.60 G. Kartzke: Das amerikanische Schulwesen. 145. 1.61 Flexner: Do Americans really value education? Cambridge. 1927.

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!