Az egyetem eszméje és típusai

44mindegyikét azonban nagyszámú és gazdag népek és államoktartják fenn. Nyelvi izoláltságunknál fogva az autarkiánakkényszerűsége, mivel senkihez sem csatlakozhatunk,nálunk mindig megvolt, de hiányzott annak tudománypolitikaiöntudatossága. Erre most eljutottunk. A feladat az,hogy kisebb viszonyaink közt is tudományos autarkiánknakmegerősítése irányítsa elhatározásainkat a további fejlődésútján. Mindenki tisztában van azzal, hogy az említett nagynépekkel a kvantitatív versenyt nem vehetjük fel, ellenbena koncepció és a helyes kiválasztás terén a kis nemzetek anagyokkal szemben nincsenek hátrányban.” 72Az kétségtelen, hogy az egyetemet mindenki a tudományhajlékának óhajtja tekinteni továbbra is.De természetesen különbözik a felfogás abban a tekintetben,mi a tudomány, mely tudományok valók az egyetemre,milyen felfogással tanítsuk és hogyan tanítsuk a tudományt?Az egyetem ugyan a haladást szolgálja, hiszen állandóan újösvényeket keres, új meg új eredményeket állapít meg, deazért bizonyos tekintetben konzervatív, megőrzője a tradícióknak,folytatója a múltnak, továbbplántálója az értékeknek.A reform-javaslatok részben magából az egyetemből indultakki, részben kívül állóktól erednek.A radikális és demokratikus áramlatok hatása alatt főképa tudomány más felfogását óhajtották. Nem szükségeskifejteni, milyen ez a felfogás? A tudomány alárendelése eza politikának. A kívánság az, hogy ez a tudomány szolgáljaa demokratikus átalakulást, a szocialista politikai eszményt:a kommunizmust, demokratikus kormányformát, tanácsköztársaságot,a természettudományos világnézetet, történelmimaterializmust.Világos, hogy a tudomány ilyen tendenciózus lekötéseellenkezik a tudomány szabadságával. A tudomány csak aszabadság levegőjében élhet. Ma már alig hallatszik és aligolvasható ez a szó: szabadság, mely valaha minden nép legforróbbankörülrajongott eszményképe volt. Ám ezért tudománye nélkül nem lehetséges. Nagyon érdekes, amit Th.72Magyary Zoltán: A magyar tudománypolitika alapvetése. Budapest,1927. 215. 1.