Az egyetem eszméje és típusai

Az olasz27VIII.egyetemek.Az olasz egyetemek nagyon különböző színvonalúakvoltak, s a kiváló egyetemek mellett voltak egészen gyöngék,rosszul felszerelt helyiségekkel, gyöngén fizetett tanárokkal,egészen kis városokban A főcél a pályákra való előkészítésvolt, s diplomaszerzés. De túl sok egyeteme is vanOlaszországnak, amit a történelmi fejlődés magyaráz. Olaszországkis államokból, sőt önálló városokból alakult, s ezekmindegyike egyetemet akart fönntartani. Mussolini végetakart vetni ennek az állapotnak, s újjászervezte az egyetemeket.Az olasz egyetemi reform alapvonalait Gentile, az olaszközoktatásügyi reform szerzője fejtette ki. A mai állapotokatHuszti József ismertette. 54 Gentile az egyetemet a tudománynakakarja szentelni, s nem akarja, hogy egyszerűenorvosokat, ügyvédeket, tanárokat képző intézmény legyen.Előtte a német egyetem lebeg eszmény gyanánt. A fönnálló20-30 egyetem közül egyet sem törölnek el. Azonban azállam 10 teljes egyetemet fog a jövőben fenntartani. Ezekaz A) típusba tartoznak. A második csoportba tartozókat azállam nem tartja fenn, legföljebb támogatja. Ez a B) típus.Végül a harmadik csoportba tartozók (C típus) bizonyos feltételekmellett megkaphatják a nyilvánossági jogot, deállamsegélyben nem részesülnek. Ide tartoznak CamriusFerrara, Urbino és az új milanói Université del Sacro Cuore.A reformnak azonban van egy pontja, melyet erősen kifogásolnak.Ez pedig az, hogy az autonómiát némely pontbanerősen megnyirbálta. Így a rector, dékánok nem választásútján, hanem kinevezés útján nyerik tisztüket. A tanárjogai nagyon korlátozottak, de ezzel szemben kiterjesztettékaz autonómiát a tanulmányi ügyekben. 55Bár egyes intézkedések kihívták a bírálatot, a közvéleményhelyesli a reform szellemi részét.54 Huszti József: Az olasz egyetemi reform. Széphalom, 1928. Különis a Széphalom Könyvtárában. (7. sz.) − Egyetempolitikai kérdések,írták: Magyar y Zoltán, Huszti József, Hornyánszky Gyula és ImreSándor. Széphalom Könyvtár.55 L. Huszti József: 14. 1.