Az egyetem eszméje és típusai

49létezése, hanem az is érdekel bennünket, hogy Eligius nemCsanádon, hanem valahol a vidéken lakott és hogy előadásraíjjal-nyíllal ment.” 76Ámde szerintem ebben nem az a fontos, hogy a tanulóvidéken lakott, hanem az, hogy íjjal-nyíllal ment iskolába.Ez valóban szinte szimbolikus. Ez a magyar sors! Állandóanfegyverkeznünk kellett, hogy megvédjük magunkat, scsak félkézzel dolgozhattunk a magyar kultúra továbbépítésén.Ma is ez a helyzetünk. Küzdünk a létért, s küzdünkeszményképeinkért. Meg vagyok győződve róla, hogy a magyarifjúságnak meg lesz az ereje, hogy ezt a küzdelmetdiadalmasan megállja, s igazát nemcsak ijjal-nyillal, hanema tudomány fegyvereivel is megvédje.Irodalom:Ábel Jenő: Egyetemeink középkorban. Budapest, 1881. A M. Tud.Akadémia könyvkiadóhivatala.Ábel Jenő: Magyarországi tanulók a külföldön. I. Magyarországitanulók a jenai egyetemen, összeállította: Mohos Gyula. Budapest. 1890..II. kötet. Magyarországi tanulók a bécsi egyetemen. Budapest, 1892.III. kötet. A krakkói magyar tanulók-háza lakóinak jegyzéke 1493-tól!:1558-ig. Közli és magyarázza: Dr. Schrauf Károly. Budapest, 1893-IV. A bécsi egyetem magyar nemzetének anyakönyve. 1453-1630-ig..Közli: Dr. Schrauf Károly. Budapest, 1902.Békefi Rémig: A bolognai jogi egyetem XIV. és XV. századi statumai.Budapest, 1909.Békefi Rémig: A pécsi egyetem. Budapest, 1909 .Békefi Rémig: Árpádkori közoktatásügyünk és a veszprémi egyetemlétkérdése. Budapest, 1896.Békefi Rémig: A káptalani iskolák története Magyarországom1540-ig. Budapest, 1910.Fináczy Ernő: A középkori nevelés története. Budapest. II. kiadás*1926. 257-299. 1.Fináczy Ernő: A renaissance-kori nevelés története. Budapest, 1919-82-91. 1. 185-186. 1.Fináczy Ernő: A magyarországi közoktatás Mária Terézia korában.I. kötet. Budapest, 1899. 305-335.Fináczy Ernő: A magyarországi közoktatás Mária Terézia korában.II. kötet. 1902. 116-155. és 361-374. 1.76 Békefi Rémig: A káptalani iskolák története Magyarországon-Budapest, 1910. 70. 1.