Az egyetem eszméje és típusai

9cl kellett végezniök, csak azután mehettek át a theologiai,jogi vagy orvosi tanulmányokra. Ez azonban nem jelentettea filozófiai fakultás alsóbbrendűségét, sőt ez volt akkoriban alegbefolyásosabb, mert a karközi tanácskozásokon, melyekenminden fakultásnak egy szavazata volt, az artes 4 szavazattalvehetett részt, s az általa választott rector volt az egész egyetemrectora, a többi fakultás élén pedig a dékánok állottak. 5Látjuk, hogy már az első egyetem, a párisi is, karokraoszlik, s szervezete a mai szervezet alapja.A második egyetem időrendben a bolognai. Bolognábanmár régebben volt jogi szakiskola, melyet 1158-ban BarbarossaFrigyes alapított. Ehhez járult a XIII. században az artes,vagyis a facultas artium, azaz a filozófiai kar és az orvosikar, s végül 1363-ban a theológiai. Csak ekkor lett tehát igaziegyetemmé. Itt, Bolognában, szervezkedett először a hallgatóság.A hallgatók ilyen szervezett közösségét (corporatioját)nevezték „universitas”-nak, s ez a név később átment azegyetemre, melyet eddig ..stúdium generale”-nak neveztek.Két ilyen universitas volt Bolognában: egyik az „universitascitramontanum”, a másik az „universitas ultramontanum”,A hallgatók szervezetei később az egyetemeken általában a„natio” nevet kapták, s az egyes nemzetek szerint alakultak.így Parisban 1222-ben négy nemzet volt: a gall, az angol, apicard és a normann, 1442-ben, mikor már a németek nagyszámmal voltak, az angol helyébe a német lépett.A bolognai citramontan corporatiónak 1265-hen 15 nemzetisége(natio-ja) volt s ezek között már ott van a magyaris, ami azt mutatja, hogy magyarok akkor már nagy számmaivoltak a bolognai egyetemen.Az ezután alapított egyetemek mintaképe vagy a párisivagy a bolognai egyetem. Ez a két egyetem két típust képvisel,s a különböző egyetemek e két típus egyikét tartjákszem előtt. Parisban a theologiai és filozófiai tanulmányok,Bolognában a jogi tanulmányok voltak az uralkodók.„A középkori egyetemeknek, − írja Békefi Rémig −legszigorúbb elemzés szerint, két típusa van: a párisi és a5K. Hoeber: Das deutsche Universitäts- und Hochschulwesen,Kempten u. München, Kösel, 1912. 4. 1. − Th. Ziegler: Über Universitätenund Universitätsstudium. Leipzig, Teubner, 1913. 2. 1.