Az egyetem eszméje és típusai

38lagos. Igaz szakember senki sem lehet pusztán alkalmazotttudománnyal, tiszta tudomány nélkül; alapos gyakorlatnem lehetséges elméleti belátás nélkül.Az pedig egyáltalában nem kétséges, hogy az egyetemtudományos intézet. Ha nem az, nem igazi egyetem. A tudományművelése itt kutatás és tanítás segítségével történik.A tudományos munkába a hallgatók is bekapcsolódnak»nemcsak tanulnak, hanem kutatnak is a maguk módja ésképessége szerint, s ha még nem tudósok is, igyekeznek tudományosandolgozni, egy-egy problémát megoldani, egy kérdésteldönteni, új eredményekre jutni.Épen abban rejlik az egyetemnek nagy jelentősége,, hogya jövő nemzedéket bekapcsolja a tudományos munkába.Nem mindenki lesz tudós, de nem tudhatjuk, kiből lesz az.A tudomány továbbfejlesztésével s előbbrevitelével foglalkoznaka tudományos akadémiák és tudományos társaságokés a kutató-intézetek is. De itt hiányzik a közös együttműködésaz ifjúsággal, a tudomány továbbadása és azifjúság bekapcsolása a tudományos munkába.Méltán mondható tehát, hogy az egyetem a tudománylegmagasabb fokú művelője, s a tudományos képzés segítségévelkészít elő azokra az életpályákra, melyek tudományosismereteken alapszanak, s melyeket ezért tudományospályáknak szoktak nevezni. Az egyetem azonban ennek azelőkészítésnek csak a tudományos részét vállalja, az elméletirészt, melyet ki kell egészíteni a gyakorlati kiképzéssel·Magára a tudományos pályára is így, a tudomány gyakorlatiművelésével képződik ki a tudós bármily szakban.A tudós pálya is pálya, egyike a tudományos pályáknak.Erről írt nagyon érdekes fejtegetéseket Max Weber „Wissenschaftals Beruf” címen.Ha az egyetemet gyakorlati szakiskolává tesszük, akkoregy egyetemfölötti egyetemet kell fölállítani, vagy az egyetemmellé külön szakiskolát tudósok számára.