Az egyetem eszméje és típusai

48hatásuk van. Hogy ez a nevelő hatás kedvező-e, vagy kedvezőtlen,az attól függ, milyen a szervezetnek a szelleme.De azért az egyetem nem utasíthatja el magától a nevelafeladatot, különösen ha az ifjúság kívánja is ennek a fölvételét.A kelet főiskolái − mint az ezek mintájára alakultKeyserling-féle darmstadti iskola is − a nevelésben látják azintézmény főcélját. Nem a tudás, nem a tanulmány itt a fontos,hanem a jellem, az önnevelés.Az európai egyetem azonban nem lehet az aszkézis intézményévé,nem lehet kolostor.Ismét vissza kell térnünk az egyetem alapgondolatára:az egyetem a tudomány művelője, s így az egyetem a tudománnyalnevel. A tudománnyal akar az érzelmekre is hatni,a tudománnyal akarja a cselekvést is irányítani.A tudomány légköre egy magasabbrendű s nemesebb légkör,mint a mindennapi életé. Ez a légkör alkalmas arra,hogy a lélek legszebb virágai kinyíljanak. Ahol az idealizmusnapja süt, ott megterem mindaz, ami szép és nemes.De az egyetem főkép az önnevelés iskolája. Az önneveléspedig a nevelés befejezése. Ez a befejezés az egyetemi évekreesik, s éppen az egyetem módszere, az önmunkásság, mely azegyetemi tanulmány lényeges jellemvonása, legalkalmasabbarra, hogy erre az ifjúságot rávezesse.Ifjúságunknak a mai nehéz időkben kétségtelenül nehéza helyzete, de éppen ez a nehéz helyzete kényszeríti őt keményebbmunkára, s megacélozza izmait, fölfokozza testi ésszellemi erejét.Sajnos, így kellett küzdenie mindig a magyarnak. Ez ami magyar problémánk ma is. Jól fejezte ki ezt gr. KlebelsbergKunó, midőn kijelentette, hogy a kultusztárca ma honvédelmitárca. így kapcsolódik bele az egyetem a nemzetéletébe.Békefi Rémig egy munkájában olvasom 1402. szeptember28.-ról a következő adatot: „Mihály fia, Eligius körülbelültizennyolc éves korában a csanádi iskola növendékevolt. Egy ízben, amint társaival Csanádnak tartva előadásrament, útközben csupa szórakozásból elővette íjját, melyetmagával hordott, s nyilát egy határkő felé röpítette.”„Ez esetben − teszi hozzá Békefi − nemcsak az iskola