Az egyetem eszméje és típusai

16A skolasztika azonban alig egyéb, mint az öröklött szellemikincs továbbadása, abban látja feladatát, hogy a régiektudományát megőrizze, s tovább adja. Az önállóság nem atudomány új tételeinek megállapításában mutatkozik, hanema disputában; ott mutathatja meg a tudós a maga tudásátés eredetiségét, gondolkodásbeli magasabbrendűségét.Mikor Raphael az „Athéni iskola” és a „Disputa” címűképeit megfestette, nyilvánvalóan a maga korának a felfogásátjuttatta kifejezésre. Ε képeken ott állanak a tudománynagy mesterei: Plato és Aristoteles, s amit ábrázolnak^az az egyetemnek és az athéni iskolának is a legfőbb módszere:a disputa. Hiszen vannak a külföldön egyetemek^mint pl. a párisi, hol a doktori szigorlat egyik része ma isa disputa, a tétel védelmezése, mellyel szemben más referensekaz ellenkező álláspontot képviselik. Igaz, hogy ma ez adisputa már csak formasággá lett, de hogy fönnmaradt, mutatja,hogy mennyire hozzátartozott az egyetem lényegéhez.Azonban a legújabb korig a vitatkozás valóban komoly dologvolt.„Diadalteljes vitázatot ünnepelt a budai egyetemnél1444-ben Mihály pálos szerzetes, sorbonne-i tudor” − írjaLányi (Magyar Kath. clerus érdemei stb.). 27 De ez ünnepivitakozás volt, mert − mint Lányi írja: − „a kitűzött óráraaz egyetem csarnokában a deákokon kívül Ulászló király,főurak, előkelők mind megjelentek.” A vitatkozás a budapestiegyetem 1774. évi szabályzatában is benne van „s az:orvosi karban is a szigorlatokat vitatkozás követi, melyenlegalább négy orvosnak kellett ellenvetéseket tenni.” 28A középkori egyetem tanítása elsősorban régi tudósokszövegeinek ismertetése és magyarázata. Ε szövegek voltak atekintélyek. Aristoteles tekintélye majd olyan volt, mint aszentírásé. A kérdés mindig csak az volt, hogyan kell a szövegetérteni. Ez az, ami azután a lélektelen grammatikai magyarázatokuralmához vezetett, s amivel szemben a humanizmusés renaissance új szellemet vitt az egyetemre.27 Idézi Ábel 26. 1.28Pauler: A budapesti egyetem története, 1880. 82. L